Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. dóból, németből és magyarból egy-egy pap vezetésével vonultak hálaadásul a pestistől való megmeneküléséért a régi devoció folytatásául. Egyre több körmenetet tartottak a közelebbi helyekre...2' Új tiszteleti központok is létrejöhettek, jobbára a szerzetesrendek indítványára, a későbbiekben pedig a vallásos nép is kezdeményezhette a szent hely megválasztását, bárhol, ahol valamilyen transzcendensnek vélt tüneményt érzékeltek. A barokk korszak búcsújárásának gyakorlata során megtett út jelentősen lerövidült, formája pedig annyiban változott meg, hogy már nemcsak egyének, családok, hanem egész falusi közösségek együttesen és egységben kelhettek útra. A trienti zsinat (1545-1563) után megújuló Mária-kultusz egész Európában éreztette hatását, ami a kegyhelyek dedikációiból is kitűnik. Mária mennybemenetelének tézise különösen megkönnyítette a tiszteletének szentelt kultuszhelyek létrejöttét, hiszen konkrét Mária-relikviák erre az időre a szó szoros értelmébe véve, elfogytak. A hazai Mária kegyhelyek alapításai ebbe a nemzetközi keretbe illenek.21 22 A barokk Mária-tisztelet nem kizárólag a dél- és dél-kelet Európát fenyegető török hódítás ellen védelmet remélő hívek körében terjedt el, hanem a kultusz építésének a már említett indokok mellett más - más színezettel országonként eltérő hatalmi, társadalmi és egyházi tényezői voltak.23 Ezek között a reformáció leküzdésének szándékát, a katolizáció erőszakos végrehajtását szokás hangsúlyozni.24 A kegyhelyek Magyarországon a laikusok 21 Szelestei 2008, 166-167. A kor história domusainak tanulmányozása a barokk lelkiség megnyilvánulásának sok formai megoldását tartalmazza, amelyet érdemes lenne összegyűjteni. Az egyházi ünnepek nemcsak a lelkiség története szempontjából töltötték be a szerepüket, hanem hozzájárultak az ünneplés profán formáinak a kialakításához is. Nádasdy Tamás gróf Kőszegen például 1719-ben Szűz Mária ünnepeire átengedte fúvósait az ájtatossághoz. Közismert, hogy a korban a körmenetek mellett színjátékokra, valamint ún. kivilágításra is sor kerül, különösen azokon a helyeken, ahol Jezsuita rendházak is működtek. Id. Uo. 22 Gugitz 1955, 58.; Fasching 1991. 23 A Mária-kegyhelyek alapításáról szóló legendák nemzetközi összehasonlító elemzése segíthetne annak a kérdésnek a tisztázásában, hogy a helyenként kibontakozó kultuszok hátterében milyen társadalmi tényezők játszottak szerepet. így, például az elhurcolt, eltávolított, megrongált kultuszképek ismételt megjelenése olyan toposz, ami a német nyelvterületen is előkerül és a vallási felekezetek, a katolikus plébánia, és a „népakarat” érdekeinek összeütközését fejezi ki. Grabner 2002, 33-50 24 „A katolikus vattás terjedését segítik a külsőségek és a pompa (extremus cultus et splendor), különösen az úrnapi körmenet. A vár ura Draskovics Miklós gróf, és felesége, Nádasdy Krisztina, bőséges adományokkal (egyházi ruhák, a csodatevő Szűz Mária szobor számára is ruha) támogatták a frissen érkezett szerzeteseket és buzgóságukkal másokat is ösztönöztek. [...] A gróf a körmenet kíséretéül, és az év más ünnepeire is, átengedte trombitásait. [..JA körmenetek és egyéb ünnepségek fényét emelték a jelenlevő előkelőségek [...]" - olvasható a győri rekatolizáció menetéről. Szelestei 2008. 165-166. Lásd. Dóka 1997; Dominkovics 2000; 254
