Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Búcsúk, zarándoklatok, szentélmények, vallási jelenségek
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. vallásgyakorlásának 18. század végéig a legfontosabb színhelyei voltak, hiszen a falvakban nem mindenütt volt megfelelő és kielégítő a papi jelenlét. „A katolikus felekezetképződés elemei közül a leglassabban és legellentmondásosabban a plébániahálózat rekonstrukciója történt meg. Az egyházi reformok, a lelki és intézményes megújulás eszményei a régi és az új szerzetesrendekhez sokkal könnyebben utat találtak, mint a világi papsághoz... Ez az általános és jól ismert egyháztörténeti tény figyelhető meg a hódoltság területén is: a folyamatosan fennálló ferences rendházak és a 17. században megalakuló jezsuita missziók mellett a világi papság sokkal esetlegesebben és kevésbé hatékonyan működött - hívja fel a figyelmet a problémára Molnár Antal.* 25 A 18. század második felében idehaza is jelentkeznek a katolikus egyház oldaláról azok a törekvések, amelyek a laikusok vallásgyakorlásának súlypontját a kegyhelyekről a plébániákra igyekeznek áttolni és a búcsújárások számát korlátozni, valamint azokat a jelentősebb búcsújáróhelyekre irányítani. Ennek az volt a következménye, hogy a búcsújáróknak a kegyhelyekre való vezetését laikusokra bízták nemcsak nálunk, hanem olyan helyeken is, ahol nem kellett paphiánnyal számolni. A kutatások kitérnek a kegyhelyek vonzáskörzetének a felmérésére, ám kevésbé szokták megemlítni azt, hogy az utak megtétele a résztvevők számára nemcsak a térbeli tájékozódás horizontját bővítette ki, hanem egyebek mellett hozzájárult a lokalitás kiépülése hosszan tartó mentális folyamatához, amely a csoporttudat belsővé válását, egyebek mellett a szülőföld, a haza, mint érték megalapozását is szolgálta.26 A kora újkori történészek elemzései rámutattak arra, hogy az egyház és a feudális királyság érdekeinek egyezése a hatalmi koncentrációnak a társadalom legalsóbb rétegeiig ható megszervezettségében valósult meg. Az egyház és a társadalmi elit részéről a Mária kultuszra épülő búcsújáróhelyek támogatása is ezt a célt szolgálta, amelynek keretében az öltöztetett szobrok, a Fekete madonnák, a vért vagy igazi könnyeket ontó Máriák marketing fogásként értékelhetők, és ilyen módón is hozzájárultak a szentségi tájak alakításához. A hatalmi pozíciók megerősítését szolgálta az is, hogy adott országok — számosán - magukat Mária országának kezdték titulálni, többnyire uralkodók kezdeményezésére.27 Pásztor 1942; 1943; 2000. 25 Molnár 2005,24. Újabban megélénkült az alsópapság tevékenysége iránti érdeklődés. Vanyó Ti- hamémak az 1940-es években kezdeményezett plébániatörténeti kutatásokra irányuló buzdítása ma megújult módszertannal kibővülve sikeres kutatási területnek látszik. Vő. Fazekas I 2014; Qőzsy-Varga 2009. 26 A hazai szakirodalomban, leginkább a ‘szentségi táj ‘ vizsgálata terjed ki adott témára is. Lásd. Bartha 1992; 2000; Ilyés 2003; Keményfi 2007. 27 Fedeles 2014, Galavics 1992. 255
