Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Janka Ferenc: „Vestigia Dei” Interdiszciplináris párbeszéd a vallásosságról
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. résekor is a legkisebbekkel azonosul: „amit egynek tettetek a legkisebbek közül nekem tettétek”.2' A kinyilatkoztatás ebben az esetben is elmélyíti és gazdagítja a pszichológia által felvetett szempontokat. Isten szeretete a szülői felelősség, partneri tudatosság és kreativitást, a gyermeki spontaneitás, intimitás és bizalommal teli ráhagyatkozás végtelen távlatait nyitja meg. Kommunikáció és kommunió a szeretetben és az Istennel való kapcsolatban Az emberi személy cselekvés központjainak felismerését élettel tölti meg G. Chapmannek a szeretet kommunikációját (Egymásra hangolva)21 22 és a szeretettel teli kommuniót (Családi összhangzattan)23 részletező gondolatai. A szeretet nyelvek (1. elismerő szavak, 2. minőségi idő, 3. ajándékozás, 4. szívességek, 5. testi érintés) a szeretet befogadásának és adásának csatornái. Mindenkinek meg kell találnia, fel kell ismernie a saját „szeretet anyanyelvét”, amin közli és érzékeli a szeretetet. Ez kétféleképpen lehetséges: pozitíve, vagyis hogy a szeretet melyik megnyilvánulását nyújtom, és mire vágyom a leginkább; negative, vagyis minek a hiánya okozza a legnagyobb fájdalmat, szenvedést, sértődést. Nagyon fontos annak felismerése, hogy azért mert szeretek valakit, még nem biztos, hogy ő ugyanazon a szeretet anyanyelven kommunikál, mint én. A kapcsolat kiüresedésének elkerülése, és a feszültségek megelőzése csak úgy lehetséges, ha tudatosan tanuljuk és megpróbáljuk beszélni egymás szeretet nyelvét. A szeretet nyelvek használata nemcsak a szerelemben és a házasságban fontos, hanem a szülő gyermeki viszonyban, a munkatársi, szomszédi kapcsolatokban is, vagyis minden emberi relációban. Amikor valaki szeretet kapcsolatban él, akkor valamilyen jellegű és fokú intimitást tapasztal meg. Szerzőnk ennek formáit szintén öt csoportba sorolja: 1.) gondolati, 2.) érzelmi, 3.) lelki-vallási, 4.) testi, 5.) közösségi. Ezek megélése, közlése, a másikra való odafigyelés szintén empátiát, tanulási folyamatot feltételez. Chapman Istenre hangolva24című könyve mintegy összegzi a két előző munkáját. Az Istennel való kommunikáció és kommunió minden szeretet nyelven zajlik és a helyesen megélt intimitás minden formájában jelen van az emberek számára. Minden adottságunk a szentháromságos egy Isten minden képzeletet 21 Mt 25,40 22 Chapman 2003. 23 Chapman 2002. 24 Chapman 2008. 25
