Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Szigeti Jenő: Az egészséges életmódra nevelés és a 19. századi szabadegyházi mozgalmak a Kárpát-medencében

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

ami 1747-1858 között 30 kiadást élt meg.8 9 1898-ban a bácskai, belmissziói szellemű református „békességre vágyakozó kékkeresztesek megtudták Möller testvégeimét, és szeretettel kérték, hogy látogassa meg őket. Ő örömmel fogadta a meghivást. (...) Újverbászon, Szenttamáson és Feketehegyen nagy hallgatóság előtt beszélt, méghozzá a református templomban az első helyen. Nemsokára már az észak-németországi konferencia előtt feküdt a bácskai barátok kérvénye, melyben állandó igehirdetőt kértek.”10Az 1905-től Budapesten folyó metodista missziónak is a kékkereszt munka volt az egyik mozgatórugója, hiszen 1914- ig a metodisták budapesti székházában volt az egyesület központja és otthona (Budapest VI., Felsőerdősor u. 5.). A Kékkereszt Egyesület „Remény”, majd „Ne csüggedj” címen lapokat adott ki és néhány traktátust, mely a korai alkoholellenes küzdelemnek jelentős dokumentuma. Az egyesületnek 1918-ban 27 csoportja működött az országban 1008 taggal.11

Hasonló belmissziói kapcsolat révén indult el a magyarországi adventisták missziója, akik már az Egyesült Államokban is a különböző mértékletességi egyesületekre építették missziójukat, felelevenítve ezzel a puritanizmusnak azt az alapelvét, amit Bökényi Philep János (1625 - ?) csarodai református lelki- pásztor így fogalmazott meg: „No, annak okáért éljünk a mi szabadságunkkal, mértékletességgel: jer, éljünk ez világon úgy, mintha nem is élnénk! Jer, bírjuk azt az Istenben és az Istenéit: így testi jókkal bővölködvén e földön, lelki kincsünk is lészen az egekben. ”12 A 19 század Amerikájában és Nyugat-Európában újra időszerűvé váltak ezek a régi puritán elvek.13 A puritanizmus - és ez az összefüggés a dogmatörténet kutatói előtt sem mindig világos - számos szállal kötődik az angolszász gyökerű felvilágosodás mértékletességi mozgalmaival14

A századforduló adventistáinak ezzel kapcsolatos nézetét jól tükrözi E. G. White-nek, az egyház egyik alapítójának 1901-ból való gondolata. „Az egészség- ügyi evangelizáció nélkül nem nyílnak meg az igazság kapui. Ez a munka kapcsolatot létesít a szívhez és az értelemhez, s eszköz arra, hogy sokan elfogadják az igazságot. Annak az evangélistának, akifelkészült arra, hogy a megbetegedett testet gyógyítsa, alkalma van arra is, hogy a bűntől beteg léleknek is gyógyulást hirdessen. Ilyen evangélistát fel kell hatalmaznunk arra is, hogy megkeresztelje

8 Ősz Farkas 2002, 14.

9 Robert Möller az Egyesült Államokból 1895.-ben érkezett Bécsbe az ott 1870.-től működő kis metodista gyülekezet erősitésére.

10 Fűnek é. n., 227-228.

11 Bartha - Makkai 1983,232.

12 Balogh 1995, 127. Az angol puritanizmus és a mértékletesség: Ball 1981, 173-177.

13 Robinson 1965.; Clark 1968, 199-279; Damsteegt 1977,221-240.

14 Szigeti 1996, 14-16.

228