Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Szigeti Jenő: Az egészséges életmódra nevelés és a 19. századi szabadegyházi mozgalmak a Kárpát-medencében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. azokat, akik megtértek és alámerítkezésre jelentkeztek. Az egészségügyi misz- sziómunka az evangélium segítő keze, mely ajtókat nyit az üzenet hirdetése előtt. Azok az ajtók, amelyek be vannak zárva az evangéliumot hirdető prédikátorok előtt, azok megnyílnak az intelligens egészségügyi evangélistáknak. Isten a testi szenvedések enyhítése által a szívekhez férkőzik”.15 L. R. Conradi (1856-1939)16, az adventista egyház akkori európai misszió igazgatója Rottmayer Mária (1864-1952)17 révén - aki az egyház hamburgi kiadó- hivatalában missziói traktátusokat fordított - kapcsolatba került Szalay József (1855-1917) belmissziói irányultságú nagybecskereki református lelkésszel, s párbeszédük tárgya az egészségnevelés, az egészséges, józan élet terjesztése volt.18 19 Szalay József 1893 nyárelején egy missziói társaságot szervezett, melynek alapszabályai szerint „tagja lehet mindenki, aki a hit terén egyedül a Bibliát ismeri el szabályozó tekintélyül, s következőleg hiszi, hogy minden ember bűnös, és egyedül Jézus haláláért nyerhet ingyen kegyelemből bűnbocsánatot és örök életet, szivében meg erős elhatározás él, napról-napra egy szentebb, Krisztushoz hasonlóbb életet élni ”.19 A tervvel Rottmayer Mária—akinek édesapja Rottmayer János (1818-1901) az első magyarországi baptista volt, aki a Keresztyén című lap előfizetője volt -, azonnal megismertette L.R. Conradit, aki két és fél héttel a missziói társaság megszervezését javasoló cikk megjelenése után, 1893. június 19-én Nagybecskereken meglátogatta Szalay Józsefet, ahol nemcsak vallásos iratok közös kiadásáról tárgyaltak, hanem az egyház egészségnevelő programjáról is, amit Szalay hamarosan ki is próbált. Folyóiratának 1893. augusztusi számában „Misszió, vallásos beszélgetés” címen maga számol be tapasztalatairól. Cikkének bevezetője szerint „hogy hogyan mehet egy ilyen vallásos beszélgetés, annak egy példáját óhajtom bemutatni, mint amit magam végeztem a múlt héten egy vasúti utazás alkalmával. (...) Nagybecskerek felől indultam a reggeli vonattal Versecz felé és egy második osztályú kocsiba szálltam, hol egy századossal találkoztam. A kölcsönös üdvözlés után azonnal beszélgetni kezdtem, éspedig Conradi hamburgi misszionáriusról, és előadtam, hogy milyen praktikusan fogják fel ezek a vallást, mikor arra is megtanítják az embert, hogy hogyan kell élni, hogy az ember egészséges maradjon. - És hát, hogy él ő? - kérdé a százados. Hát mondom, semmi szeszesitalt nem élvez, nem iszik kávét, tehát csak tejet, kevés húst eszik, és inkább főzelékeket, gyümölcsöt, sajtot eszik. Dohányozni, egyáltalán nem dots White 1901; Uő 1946,513. 16 Heinz 1998, 17 Szigeti 1985.46. 18 Szigeti 1970, 7-8,252 - 254. 19 Keresztyén. 1893. június, 44-45. 229
