Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Szigeti Jenő: Az egészséges életmódra nevelés és a 19. századi szabadegyházi mozgalmak a Kárpát-medencében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. 1840-ben írt hitvallásában arról ír, hogy a hívőnek kell az imádság házává válnia.3 Ezért Bíró Pál pacséri református lelkipásztor, már az 1860-as évek elején úgy tapasztalta, hogy „a nazarénus soha bort, sem más szeszes italt nem iszik, tehát egészen józan életű. ...A nazarénus nem dohányzik. Nekem, midőn pipázni láttak, azt mondták, az ördög füstöl belőlem”.4 Egy 1864 bői való szegedi újsághíradás szerint „a nazarénusoknak sem dohányozni, sem káromkodni nem szabad”, mivel a híradás írója szerint a nazarénus vallás „a dohányzást, mint az ördög találmányát tiltja”.5 Az induló baptista misszió hasonló álláspontot foglalt el az alkohol fogyasztás és a dohányzás kérdésében. A magyar baptisták első alkoholellenes röplapját még Hamburgban nyomtatták ki a 19. században. Ez egy 1912-ben, a baptista nyomda által kiadott „A szívbelátó” című 32 lapos füzet, melyet Dohányos János írt, aki egy évvel később a dohányzás ellen is szót emelt.6 A M.O.B. (A Magyarországi Baptisták Nyomdája) 1913-ban „Egy vendéglős csodálatos megtérése" címen adott ki egy könyvecskét. Az igényes kiadvány címlapját Jámbor Lajos (1884 1954) jeles baptista festőművész készítette. Egy pincérből lett fővárosi vendéglős, Szlatky Dániel megtérését mondja el, azt, hogy hogyan hagyta ott az új élethez nem illő, régi foglalkozását. Az induló, és a 19 század közepétől lassan ébredező protestáns belmissziós mozgalmak is zászlójukra tűzték az egészséges életmód ápolását.7 Ebben külföldi példák is segítettek. A 19-20. század fordulóján a szabadegyházak terjedésének újabb bázisa többé már nem az ecclesiolák lassan elfogyó népe, amelyek létrehozták az Alföld nagy parasztgyülekezeteit, hanem a rendszerint első generációs városi kis emberek világa. A protestáns belmisszió is ezeket a tradicionális gyülekezetekből kieső, "kallódó” embereket célozza meg. Miközben a hivatalos egyházvezetés a belmissziói egyesületeket gyanúval fogadja, kimondva kimondatlanul „egyházrombolónak” tartja, ezek a mozgalmak hamarosan szót értenek a szabad- egyházi missziókkal. Ezt igazolja a két legjelentősebb szabadegyházi közösség, a metodisták és az adventisták magyarországi indulása is. A metodizmus Magyarországra, Újverbászra a protestáns Kék Keresztes egyesületek meghívására érkezett. Már a metodizmus alapítója John Wesley is foglalkozott a „Betegségek könnyű és természetes kezelése" című könyvében, 3 Eötvös 1904,298.; Kardos - Szigeti 1988,58. 4 Bíró Pál. A nazarénusok Bácskában. Vasárnapi Újság, 1870.406. 5 Szegedi Hírek 1864,2. 6 „Az iszákosságnak csodálatos következményei. Ara! új krajcár." Somogyi 1987,13. Dohányos János a baptista nyomda gépmestere volt. A dohányzás ellen „Füstöltő kémény vagy Istennek temploma? ” címen írt füzetet. 7 Biberauer 1896,111-116; Kárpáti 1979. 227
