Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Szigeti Jenő: Az egészséges életmódra nevelés és a 19. századi szabadegyházi mozgalmak a Kárpát-medencében
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. SZIGETI JENŐ Az egészséges életmódra nevelés és a 19. századi szabadegyházi mozgalmak a Kárpát-medencében A 19. század közepén, a felvilágosodás utáni első szekularizációs válságukat élő egyházak puritán értékeit megőrizni és modernizálni akaró szándékkal indultak el Magyarországon az első szabadegyházi mozgalmak.1 Ezért a régi puritán gyökerű életmód megőrzése mellett törtek lándzsát az új, szabadosabb életgyakorlatokkal szemben. Az volt a legalapvetőbb törekvésük, hogy a vallás a hétköznapi életmódot szabályozó rendszer maradjon. „Élet-kereszténységről” beszéltek, melynek gyakorlása túlér a templomon és az ünnepnapokon, magába foglalja az egész életet. Ezért ezeknek az újprotestáns közösségeknek a hivei nemcsak Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban és Nyugat- Európában is, ahonnan elterjedtek az egész világon, nem csupán a vallási intézményrendszereikkel, tanításaikkal kerültek konfliktusba, hanem egy fellazuló, egyre jobban pusztító életmóddal is. Ezért első hithirdető prédikátoraik nemcsak szigorúan vett hitigazságokat hirdettek, hanem egy életmódi reformot is munkáltak a nép között. így volt ez Magyarországon is. Rövid előadásomban csupán néhány példát szeretnék ezekből megemlíteni, hiszen ezek nélkül az egészséges életmódra nevelés magyarországi története nem lehetséges. A Nyugat-európából érkező szabadegyházi mozgalmak először a magyar társadalom egyik legmobilabb rétegét, a városi iparos legényeket érték el, majd pedig a puritán gyökerű ecclesiolák népe találta meg bennük azt a hitbeli és erkölcsi alapot, ami atyáik életformáját, hitét jellemezte. Ezek az emberek nem hitet akartak újítani, hanem a puritán hagyományokkal szembeforduló kereszténységgel kerültek összeütközésbe.2 Ezért az induló nazarénus és baptista missziónak első hívei közülük kerültek ki. Már Hencsei Lajos (1818-1844) kéziratos 1 Szigeti 2000, 295-303. 2 Szigeti 2004, 175-18 L, Uő 2002, 199-207. 226
