Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Horváth József: A 17–18. századi győri végrendelkezők városon kívüli vallási kapcsolatairól

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

dat ötven misét lelke üdvéért a Szent Szűz tiszteletére; talán nem érdektelen megjegyeznem, hogy említett hainburgi hagyománya mellett Nagy Máriazell („groß Maria Zell in Steier Marckt”), a Győr-Szigeti templom, valamint a nyúli Szent Donát-kápolna javára is rendelkezik.81 A dömölki templom javára tett hagyományok felsorolását még hosszabban folytathatnám - magyar és német polgároktól egyaránt; azonban csupán egyet emelnék ki: Mészáros Szűcs István özvegye, Taápi Erzsébet 1747-ben „Gránátokkal őszvő fűzött hét sor igaz gyöngyömet” hagyja a „Dömölki Csudállatos Boldog Aszszon képire” - míg egy másik értékes ruhadarabját a sastinyi „Csudállatos Boldog Aszszon képire” rendeli.82 Ugyanezen két templomot részesíti 50-50 forint értékű hagyományban az 1754-ben végrendelkező Trufa Éva asszony is - harmadikként közéjük véve a „Nagy Czeli Boldogsághos Szűz Tisztéletire” az ott való templomot is, ez utóbbit negyven forinttal támogatva.83

Az idézett példákból láthatjuk, hogy a győri végrendeletek egy része több vidéki kegyes hagyományt is tartalmaz, több búcsújáróhelyet is érintve. A leggazdagabb e tekintetben a már két férjét eltemető Soós Borbála asszony 1743- ban kelt testamentuma, aki saját, valamint elhalt férjei, illetve gyermekei leikéért mondandó szentmisékre nyolc címzettnek rendel öt-öt forintot — ezek között „Marja Czélben, Kiss=Martonyban, Boldogh Asszonyban, Lorétomban” és a „Sastinyi Csudállatos boldogh Aszony Templomában” mondandó szentmisékről is rendelkezik,84 tovább bővítve ezzel a győri végrendelkezők által számon tartott búcsújáróhelyek sorát.

Ez utóbbiakat számba véve kettőt mindenképpen meg kell még említenem. Az egyik a Csallóközben lévő Szentantal: az itt lévő ferences barátoknak már Saffaritth Ilona is rendelt tíz forintot 1670-ben háza árából,85 és 18. századi forrásainkban is említtetik. Az előbbi dátumra azért érdemes figyelnünk, mert - amint arról a kegyhely történetét feldolgozó Bölcskey Ödön 1930-ban megjelent tanulmányában olvashatunk - ekkor még mind a kolostor, mind a templom építés alatt volt (az előbbi 1674-ben, az utóbbi három évvel később készült el),86

81 GYVL, Végrendeletek, 157. sz.; másolati példánya: GYVL, VMK, 1. köt. 203-208. (Hivatkozott rendelések: 204-205.)

82 GYVL, Végrendeletek, 140. sz.; másolati példánya: GYVL, VMK, 1. köt. 262-265. (Említett rendelés: 265.)

83 GYVL, Végrendeletek, 107. sz.; másolati példánya: GYVL, VMK, 2. kőt. 125-129. (Idézett rendelés: 127.)

84 GYVL, Végrendeletek, 107. sz.; másolati példánya: GYVL, VMK, 1. köt. 95-102. (Idézett rendelés: 97.)

85 Horváth 1997, 90.

86 Bölcskey 1930, 22. sz. 5.

221