Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Horváth József: A 17–18. századi győri végrendelkezők városon kívüli vallási kapcsolatairól
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. így a győri adományozó voltaképpen az építkezést támogatta. Bölcskey Ödön munkájában részletesebben olvashatunk a kegyhelyen történt, 1715-től feljegyzett csodás gyógyulásokról is, melyek között több győri, illetve Győr környéki esetet is említ87 - ez viszont a 18. századi adatainkat teheti érdekessé A másik kegyhely, melyről szeretnék még említést tenni: Tét-Szentkút. A történeti hagyomány szerint 1715-ben történt itt az első csodás gyógyulás; a templom 1715 és 1744 között épült ki mai formájában. A győri végrendeletekben a legkorábbi emlitést 1729-ből találtam erről a kegyhelyről: a Győri Újvárosban lakozó Tatay Szabó János hagy „az Téthj Szent Kútra” öt forintot.88 De később is találkozhatunk ide címzett hagyományokkal: Marussy Anna asszony pl. 1759- ben a boldogasszonyi barátoknak szentmisére, illetve a nyúli templomra rendelt 15-15, valamint a nagybaráti templomra hagyott tíz forint mellett a „Sz Kuti, vagy-is Teti Sz Kuti Templomra" is testált tíz forintot.89 Összefoglalás A példák sorát még hosszan gyarapíthatnám, de talán az eddigiekből is kitűnik: a 17-18. századi győri végrendeletek meglehetősen gazdagok más településen lévő templom, ott működő kolostor vagy éppen vallásos társulat javára címzett kegyes hagyományokban. A rácok esetében a győri csoport kis lélekszáma, valamint a csoport tagjainak - foglalkozásukból (főként katona, illetve kereskedő) eredő - mobilabb volta lehetett ennek az oka. A protestáns felekezeteknél bizonyos időszakokban a városban megtiltott vallásgyakorlatuk lehetett a más települések felé irányuló kapcsolatok ösztönzője. Míg a római katolikusok esetében számos oka lehetett annak, hogy a helyben lévők mellett „vidékiek” is szép számmal részesülhettek egyes hagyományokban. Különösen ez utóbbi csoport ez irányú kapcsolatrendszerének feltárása igényel még további, alaposabb kutatásokat. 87 Bölcskey 1930a. 88 GYVL, Végrendeletek 94. sz. (A dőlttel szedett rész betűhív közlés.) 89 GYVL, Végrendeletek, 289. sz.; másolati példánya: GYVL, VMK, 2. köt. 500-507. (Hivatkozott rendelések: 501.) 222
