Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Horváth József: A 17–18. századi győri végrendelkezők városon kívüli vallási kapcsolatairól
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. említhetnék - köztük Varga István 1694-ből származó 50 forintos adományát;72 73 de ott van az adakozók között öregbik Sajnovics Mátyás - a későbbi híres jezsuita nyelvész Sajnovics János nagyapja - is, aki négy forintot hagyott a „Fertő melleki Boldogh Aszony Kalastromard'P A 18. század elejétől pedig - az 1704-ben testáló Kaidachich Varga János, valamint az egy évtizeddel később rendelkező Balog Erzsébet személyében74 - újvárosi adakozókat is említhetünk. Amiért mindezt fontosnak tartom: Norbert Frank kutatásaiból tudjuk, hogy a boldogasszonyi kegyhely 1685-től vezetett társulati könyvébe 1712-ig 1935 személy nevét írták be - közöttük húsz győri lakos is volt!75 További kutatások feladata lehet annak eldöntése, hogy a fentebb említett győri végrendelkezők tagjai voltak-e a boldogasszonyi ferencesek társulatának. De ezt követően is többször találkozhatunk a győri végrendeletekben ide címzett hagyománnyal: Hármán György pl. 1724-ben két forintot hagy „az Boldogh Aszony Fertő mellet lévő Templomban” mondandó szentmisékre.76 A viszonylag korai példák közül Hegedős Mészáros János özvegyének 1656- ban kelt testamentumát idézném még, melyben két, témánk szempontjából érdekes rendelés is található: a „Tally Szentegyhazra” 15 tallért, a „Lebeny Szent Jakab templomara” pedig tíz tallért testál.77 Az előbbit azért tartom fontosnak, mert ez a legkorábbi végrendeleti adalék a győri polgárok és a máriavölgyi pálos kegyhely kapcsolatára, melyre egyébként - a „másik oldalról” vizsgálva a kérdést - már Pásztor Lajos is felhívta a figyelmet.78 A lébényi adat pedig azért is érdekes, mert Esterházy Pál 1696-ban megjelent híres munkájában - amint azt Jordánszky Elek művének bevezetőjében is olvashatjuk79 - Lébényt is a Má- ria-kegyhelyek között sorolja fel. A 18. században felemelkedő kegyhelyek közül Dömölk említtetik a leggyakrabban a győri végrendeletekben. ,JDömölki Templomra, vagy is Kis Maria Czellbe hagyok tiz forintokat” - olvashatjuk Jalics Varga György 1746-ban kelt végrendeletében, aki ugyanitt elmondandó szentmisékre további öt forintot testál.80 Két évvel később a már említett Joann Georg Hueber Dömölkön is mon72 Horváth 1997, 176. 73 Horváth 1997, 196. 74 GYEL, GYKHL, Liber Testamentorum, Tom. 3. p. 601., illetve 643. 75 Frank 1984. 76 GYVL, Végrendeletek 92. sz. (A dőlttel szedett rész betűhív közlés.) 77 Horváth 1997, 39. 78 Pásztor 1943. 79 Vö. Jordánszky 1836, XV. 80 GYVL, Végrendeletek, 128. sz.; másolati példánya: GYVL, VMK, 1. köt. 256-259. (Említett rendelések: 257-258.) 220
