Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Horváth József: A 17–18. századi győri végrendelkezők városon kívüli vallási kapcsolatairól

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

A római katolikusok városon kívüli vallási kapcsolatairól

A két protestáns gyülekezettel szemben a római katolikusok végig szabadon gyakorolhatták vallásukat városukban. A lehetséges címzettek „választékára” sem lehetett panaszuk, hiszen tucatnyi templom, kápolna, kolostor, illetve vallásos társulat között választhattak, mivel - a fentebb már említett, a városba 1614-ben visszatelepülő ferencesek mellett - 1626-ban megkezdték működésüket a jezsuiták,42 akiknek templomában néhány évtizeddel később már öt-hat kongregáció működött párhuzamosan.43 Az 1697-ben letelepedő karmelitákat is hamar megkedvelte a város lakossága;44 az 1720-as évek második felétől a városban működtek az orsolyiták is; hogy azután az 1760-as évek elejétől a kamilliánusokkal váljék teljessé a sor.. ,45 Mindezek ellenére bőven található „vidékre” címzett kegyes hagyomány a katolikus testálok végrendeleteiben is; az alábbiakban csupán ezek fontosabb típusaira utalhatok.

Az egyik jól elkülöníthető csoportot a származási helyre utaló hagyományokalkotják. „Az Reu Comaromi Zentegihazra hagyok 50 forintot, mivel ott születtem ez uilagra” — olvashatjuk Beöröczk Gáspár 1638-ban kelt rendelésében, aki a készpénz mellett egy szőnyeget is hagy ugyanezen szentegyháznak.46 Mások nem fogalmaznak ilyen pontosan, de az adott településsel való kapcsolatuk végrendeletük tartalma alapján valószínűsíthető: Oppicz Zsófia 1641-ben Győrött kelt végrendeletének soproni kegyes hagyományai pl. bizonyára összefüggésben vannak azon ténnyel, hogy férje, Slesinger Jeremiás soproni volt.47

Érdemes figyelnünk arra is, hogy esetenként e kapcsolatok határokon is átnyúlnak: Gyurekovicz Pál szabólegény pl. 1643-ban úgy rendelkezik, hogy „Kusczerocz neuö kastel mellet való Szent Antal Szentegyhazahoz Tott Orszaghban” vegyen a kijelölt tutor másfél rőf tafotát zászlónak.48 Egy évvel később Hrusich Miklós csizmadialegény a Kőrösdön lakozó bátyját kéri meg, hogy egy kintlevőségét vegye be és juttassa el a Szentkereztt nevű szentegyház épületére;49 az 1655-ben Győrött testáló olasz kőműves, Petrus Farreti pedig több itáliai templom és kápolna javára tesz kegyes hagyományokat.50

42 Kádár 2011.

43 Erről részletesebben ld.: Horváth 2013a.

44 Itteni működésükről: Halmai 1897.

45 Győr katolikus vallásos életéről részletesebben ld.: Bedy 1939.

46 Horváth 1996, 64.

47 Horváth 1996, 82-83.

48 Horváth 1996, 90.

49 Horváth 1996, 101.

50 GYEL, GYKHL, Liber Testamentorum, Tom. 3. p. 105-106.

216