Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Horváth József: A 17–18. századi győri végrendelkezők városon kívüli vallási kapcsolatairól

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Egy másik jellemző csoportként a Győr környéki települések templomaira szánt hagyományokat említhetem. Közülük a legtöbbször Nyúl község templo­ma emlittetik: a nyúli hegyben több szőlőt is bíró Benkovit Péter pl. 1653-ban úgy rendelkezik, hogy „az mikor az Nyuli Szentegihaz eppületéhez kezdenek, adassek megh azon epületre" egy 24 forint összegű kintlevősége;51 Nyuli Sza­bó Péter győri városi személy 1711-ben azt említi, hogy már éltében adott 16 forintot a nyúli templomra; míg egy évvel később Szabadi Eőrsik tíz forintot rendel ugyanoda, kérve, hogy adják meg minél hamarabb.52 De több más Győr környéki templom említésével is találkozhatunk: a Kis Gergely házastársaként 1682-ben testáló Pető Ilona pl. „az Vámosi SzentEgiházra" öt tallért testál;53 Varga István 1694-ben a Szentmártonban54 lévő Szent István Király templo­mának épületére hagy 25 forintot;55 míg Németth Ferenc 1744-ben a pázmándi templom épületére rendelt öt forint mellett ugyanennyit hagy az ottani plébános számára is, hogy abból szentmiséket mondjon lelkiüdvéért.56 Néhány esetben megfigyelhetjük azt is, hogy a testáló szorosabban kötődött valamelyik szerzetesrendhez. A legnépszerűbbnek e tekintetben a győriek által leginkább csak „barátok” néven emlegetett ferences szerzetesek bizonyultak.57 Két kiemelkedő példát mindenképpen meg kell említenem. A 17. század kegyes hagyományokban valószínűleg leggazdagabb győri vég­rendeletét Buday Márton tette 1625-ben: ebben mintegy 1400 forintot rendel szétosztani kegyes hagyományokra. A győri „ecclesiara” hagyott 150 forint mellett 200-200 forintot rendel a győri, a pozsonyi és a nagyszombati feren­ceseknek; a soproni ferencesek 100, a szakolcaiak 80, a szombathelyiek 60, a gyöngyösiek 50, a szegediek 40 forint hagyományban részesülnek; emel­lett juttat 200 forintot a nagyszombati jezsuitáknak, 50-50 forintot a soproni Krisztus Teste Kongregációnak, illetve a Nagyszombatban működő Fratribus Misericordia egyesületnek; és még néhány további kisebb hagyományról is ren­delkezik.58 A nagylelkű adományozó vagyoni helyzetéről több adatot is talál­tam már: így tudjuk például, hogy győri háza - melyet Náprághy Demeter győri 51 Horváth 1996, 174. 52 GYEL, GYKHL, LiberTestamentorum, Tom. 3. p. 632., ill. 631. 53 Horváth 1997,138. 54 Szentmárton, később Győrszentmárton; ma: Pannonhalma; vö.: Kígyósi 2002, 181—182. 55 Horváth 1997, 176. 56 GYVL, Végrendeletek 114. sz. 57 Erről részletesebben ld.: Horváth 2005.; Horváth 2013b. 58 GYEL, GYKHL, Liber Testamentorum, Tom. 1. p. 193-196. A felsoroltak mellett a rákosi temp­lomra tíz forintot hagy, míg a szombathelyi Szent Márton-templomra tett hagyományának ősz- szege olvashatatlan. 217

Next

/
Thumbnails
Contents