Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Janka Ferenc: „Vestigia Dei” Interdiszciplináris párbeszéd a vallásosságról
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Vallás és pszichológia kapcsolata a hit és a lelki egészség összefüggésében A mai ember különösen nagy értéknek tartja az egészséget. A pszichológia tekintélyének térnyerése óta megkérdőjelezhetetlen a pszichés egyensúlynak a testi-lelki egészségben betöltött szerepe. A freudi pszichoanalízis ateista han- goltsága sokáig ellenséges viszonyt teremtett a pszichológia és a vallásos hit között. Noha ma is sok pszichológiai iskola és pszichológus tagadja a vallás létjogosultságát vagy gyakorlati jelentőségét, egyre gyakrabban találkozunk olyan irányzatokkal vagy elemzésekkel, amelyek kiválóan alkalmasok arra, hogy a hit minősített vitapartnerei vagy igazolásának forrásai lehessenek. Az alábbiakban egy néhány ilyen példát veszünk az egzisztencialista filozófia és a pszichológia határterületeiről, abban a reményben, hogy segítenek alátámasztani azt a feltételezésünket, hogy vannak olyan pszichológiai iskolák és elméletek, amelyek segíthetik a hívő döntés meghozatalát, a hívő ember életében pedig a személyiség érlelődéshez és a hit elmélyüléshez járulhatnak hozzá. Az egzisztencialista bölcselet előfutárának tekintett Kierkegaard meghatározása szerint az ember szintézis4. A végtelen és a véges, lehetőség és szükségszerűség, az időbeli és örökkévaló szintézise. Létét az Istenhez való viszonyulás helyes volta vagy kudarca határozza meg. Fritz Riemann „A szorongás alapformái”5 című könyve kísérletet tesz emberségünk alapvető dilemmáinak feltárására. Szorongás akkor alakul ki, ha létünk két egymással szembenálló tendenciája között nem sikerül egyensúlyt teremteni. Az egyik szükségletünk a kapcsolatban lét, az összetartozás, a szeretni és szeretve lenni igénye, akár a függés árán is. A kapcsolat elvesztésétől való kóros félelem, a magány elviselésének képtelensége,a depresszióra való hajlam. A másik, ezzel éppen ellentétes valóság, az autonómia igénye, az önmagunk feladásától való félelem, mindenfajta függőség beteges kerülése,ami a szkizoid alkat jellemzője. Más jellegű, de szintén egyensúlyhiányból eredő a hisztérikus menekülése az állandóságtól, valamint ennek ellenkezője a kényszeres félelme a változástól és képtelensége a másként cselekvésre. Az egyoldalúságok szélsőséges esetben neurózist, lelki betegséget eredményeznek. A lelki egészség az ellentétes tendenciák közötti egészséges egyensúly kialakítása révén valósul meg, amiben a bizalomnak és a hitnek döntően fontos szerepe van. Karl-Heinz Menke összekapcsolja Kierkegaard egzisztencia elemzését és Riemann pszichológiai analízisét, s mindkettőt vallási kontextusba helyezi. Az alapvető neurózisokat úgy fogja fel, mint „a végesség kétségbeesését a végtelen felől”, vagy a „végtelen kétségbeesését a végesség felől”. A „végtelen 4 Reitlich-Lutz 1995,453-458. 5 Riemann 1998. 21
