Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Tengely Adrienn: A ferences világi harmadrend Pécsett a két világháború között

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

örvendtek rendkívüli népszerűségnek, így ezek mintegy konkurenciaként léphettek fel a harmadrenddel szemben, különösen a fiatal nők körében.17

1930-ban a társulat 290 tagot számlált,18 ami azonban az elkövetkező években ismét visszaesett: 1934-ben a taglétszám 256,19 1937-ben pedig hozzávetőlegesen 200 fő volt.20 Azonban az 1930-40-es évek fordulóján egy újabb fellendülési hullámot tapasztalhatunk: 1943-ban majdnem kétszerese, 392 testvér tartozott a harmadrendhez.21 A taglétszám ilyen hullámzása valószínűleg az igazgató személyének változásait tükrözi:22 az 1920-as években a fellendülés valószínűleg P. Jagicza Juvenál, „а III. rend lelkes apostola, a pécsi III. rend felejthetetlen volt igazgatója”23 munkásságának köszönhető, aki az 1920-as évek első felében került a pécsi társulat élére. Az 1930-as évek első felében őt azonban a beteges P. Kiss Szaléz, majd P. Tamás Krizán váltotta fel, mely valószínűleg a harmadrend átmeneti hanyatlását eredményezte. Azonban az 1930-as évek közepén P. Jagicza visszakerült Pécsre, mely a társulati élet újabb fellendülését hozta magával.24

A harmadrendet feltehetően többségében nők alkották.25 Erre utal, hogy az elöljáróság döntő többségében nőkből állt, csupán a tanácsosok között szerepelt egy ún. férfitanácsos26 és külön kiemelik, hogy a századfordulón tagjai között már voltak férfiak is.27A társulat korösszetételére vonatkozóan nincsenek adataink, de az 1910-es években a taglétszám csökkenéséből arra következtethetünk, hogy elöregedőben volt, amely az 1930-as években P. Jagicza Juvenál igazgató áldásos tevékenysége hatására talán visszafordult. Ami a tagok iskolai végzettségét és társadalmi státuszát illeti, eleinte a tagság még döntően az alsóbb néprétegekből került ki - a ferencesek rendjük lelkiségéből következően különösen nagy gondot fordítottak a szegények pasztorációjára -, azonban a századforduló éveiben a

17 Tengely 2013, 82-86.

18 PPL 4163/1930.

19 Pécsi Katolikus Tudósító, 1934. okt. 21.

20 A Ferences Plébánia Üzenetei, 1937. márc. 7. 3.

21 Schematismus\943. 155.

22 Ugyanezt tapasztaljuk a szegedi harmadrend esetében is. Pál 1996,25., 29.

23 Pécsi Katolikus Tudósító, 1932. szept. 5.

24 Pécsi Katolikus Tudósító, 1927. júl.-aug. 9., 1932. márc. 1.17., 1932. júl.-aug. 22., 1932. szept.

5., 1935. szept. 152., 1937. dec. 1. 218.; A Ferences Plébánia Üzenetei, 1937. márc. 7. 3.; Vándor 1989,11.

25 Hasonlóan más harmadrendi társulatokhoz: Pál 1996, 29-30.

26 A pécsi Szent Ferenc III. rendjének szabályai.1926. 3-11.; Pécsi Katolikus Tudósító, 1929. máj. 1. 18., 1929. jún. 1. 8., 1932. szept. 15.

27 PSzFPI A Pécs-Szigeti Külvárosi Szent Ferenc Plébánia Történeti naplója. 124.

188