Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Tengely Adrienn: A ferences világi harmadrend Pécsett a két világháború között

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

hozzá.8 Ennek okát egyrészt abban láthatjuk, hogy a ferences harmadrend XIII. Leó pápa hatására a megújulás időszakát élte Magyarországon csakúgy,9 mint a világegyházban,10 másrészt pedig az 1880-as évek az egész egyházmegyében a társulati élet fellendülésének időszaka.11 Az 1900-as évek elején már virágzó vallási és közösségi élet zajlott a társulat keretei között a szentéletű P. Szendéi Ágoston igazgatónak köszönhetően,12 miáltal a harmadrend a város vallási életének is egyre komolyabb tényezőjévé vált.13

Ennek megfelelően az 1910-es évekig a taglétszám folyamatos emelkedését tapasztalhatjuk, 1914-ben már 552 testvér tartozott a társulathoz.14 Azonban úgy tűnik, hogy az I. világháború éveiben a harmadrendi élet komoly hanyatlásnak indult. Ugyanis 1925-ben tagjainak száma nem érte el az 1914-es létszám felét sem, csupán 220 fő volt, annak ellenére, hogy a rend megalapításának 1921-es jubileuma és XV. Benedek pápa a társulatot népszerűsítő körlevele hatására a harmadrend az 1920-as évek elején újra „nagy lendülettel fejlődött”.15 Mi lehetett ennek a nagy visszaesésnek az oka? Feltehetően több tényező is közrejátszott benne: egyrészt a világháború - a források a háború utolsó éveiben rendszerint a vallási élet hanyatlásáról számolnak be16 -, másrészt P. Szendéi Ágoston 1917-es halála - mint lentebb látni fogjuk, az igazgató személye meghatározó jelentőségű volt a rend népszerűségét illetően harmadrészt pedig talán a tagság elöregedése, a fiatalok körében ekkoriban a Mária-kongregációk

8 PSzFPI A Pécs-Szigeti Külvárosi Szent Ferenc Plébánia Történeti naplója. 1. köt. 123-125.

9 1882-ben a ferences tartományfönök körlevélben buzdította az egyes rendházak elöljáróit a harmadrendi közösségek megalakítására. Gyertyános 2012,194.

10 XIII. Leó 1883-ban új regulát adott a harmadrendnek. A Ferences Harmadik Rend 1947, 61-66.

11 Tengely 2016. 43.

12 PSzFPI A Pécs-Szigeti Külvárosi Szent Ferenc Plébánia Történeti naplója. 1. köt. 123-125.

13 Pécsett a 20. század első felében igen élénk katolikus vallási élet zajlott, amely egyik legjelentősebb tényezőjét a hitbuzgalmi társulatok alkották. A városban az 1900-as évek elejétől, a katolikus megújulás időszakától több tucat társulat működött: Krisztus különös tiszteletét terjesztette a Jézus Szent Szívének Tiszteletőrsége, a Jézus Szent Szíve Társulat és az Élő Keresztút Társulat, Szűz Mária tiszteletére alakultak a Mária-kongregációk, a Boldogságos Szűz Szeplőtelen Szívének Társulata, a Szűz Mária Gyermekeinek Társulata és a Rózsafüzér Társulatok, a Szent József Folytonos Tiszteletének Társulata pedig a szentkultuszt képviselte. Az 1920-30-as években ezekhez csatlakozott a Credo Egyesület, az iskolai Szívgárdák, valamint a Krisztus Király Szövetség, amely azonban hamarosan szerzetesi közösségé fejlődött. Ezek mellett voltak speciális célzattal létrejött hitbuzgalmi egyesületek is, mint az Oltáriszentség tiszteletének terjesztése mellett a szegény templomok segélyezését is szolgáló Oltáregylet és a Pécsegyházmegyei Papok Missziós Egylete, mely a népmissziók szervezését végezte. Tengely 2014.115-128.; Molnár 2008.

14 Uo.; Schematismus 1910, 183.; Schematismus 1912, 186.; Schematismus 1914, 190.

15 Pécsi Katolikus Tudósító, 1925.jún. 7. 11.

16 PPL Esperesi jelentések 1918.

187