Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Tengely Adrienn: A ferences világi harmadrend Pécsett a két világháború között

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. 24 778 fö.4 A Pécsi egyházmegyében is hasonló fellendülést tapasztalhatunk: 1903-ban 4, 1910-ben 7, 1914-ben 12, 1930-ban pedig már 17 közösség műkö­dött az egyházmegye területén, mely ekkor ezer körüli taglétszámot jelentett.5 Pécsett a harmadrendhez tartozó kordás társulatot 1727-ben alapították meg a török hódoltság után visszatérő ferences atyák. A társulat nagy tiszteletnek és népszerűségnek örvendett a városban. A kordások havonta egyszer tartot­tak összejövetelt újhold vasárnapján a ferences templomban. Ilyenkor reggel - nyáron 6, télen 10 órától - a horvát nyelvű tagok hallgattak szentbeszédet, majd - miután a többi testvér is megérkezett a társulati harang szavára - közös ájtatosságon vettek részt a templomban szentségkitétellel a társulati igazgató vezetésével. Ekkor vették fel az új tagokat is: az igazgató átadta nekik a megál­dott kordát és egy égő gyertyát. Ezt követően körmenetet tartottak a templom körül, melyen az Oltáriszentséget vivő pap után a tagok vonultak párosával, derekukon fehér kordával, Szent Ferencről szóló litániát énekelve. Visszatérve a templomba egyszerre két misét tartottak - egyet az élő, egyet pedig a meg­holt tagokért -, melyeken magyar és esetleg német nyelvű szentbeszéd hangzott el. A társulat szabályait horvát és magyar nyelven nyomtatásban is kiadták. A fentiekből kitűnik, hogy a horvát nyelv volt a társulatban a domináns a magyar­ral és a némettel szemben, amiből arra következtethetünk, hogy a harmadrend tagjai nagyrészt a horvát hívek közül kerültek ki. A társulat sok kiváltsággal bírt: kápolnája menedékjoggal rendelkezett, minden hónapban körmenetet tarthatott, tagjai a ferencesek sírboltjába temetkezhettek és a főbb egyházi ün­nepeken, valamint a ferences rend néhány külön ünnepén búcsút nyerhettek.6 Azonban II. József a többi harmadrenddel együtt a pécsi társulatot is feloszlat­ta, a ferences rendház is csak úgy tudta elkerülni a felszámolást, hogy átvette a Szigeti Külvárosi plébánia gondozását, amelyet egészen a szerzetesek 1950-es elhurcolásáig ellátott.7 A harmadrendet 1869-ben alapították újra a ferences atyák a városban, azonban a társulat még kevés hívő érdeklődését keltette fel, benne a lelki élet „mintegy aludni látszott”. Ezért az 1880-as évek közepén P. Szemányi Ágos­ton igazgató újjászervezte a társulatot, mellyel most már sikerült célt érni: a harmadrendi élet egyre kedveltebbé vált a hívek körében és sokan csatlakoztak 4 Gergely 1999,207.; Gergely 1985,242.; Mihalovics 1942, 267-271.; Vándor 1989, 8-13. 5 1910-ben 758, 1914-ben 1119, 1930-ban 1033, 1943-ban pedig 808 ferences harmadrendi élt az egyházmegyében. Schematismus 1910. 183.; Schematismus 1914. 190.; Schematismus 1943. 155.; PPL4163/1930. 6 Szentkirályi 1922a, 70-72.;Szentkirályi 1922b, 108-109. 7 Tímár 2003, 55., 61. 186

Next

/
Thumbnails
Contents