Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Janka Ferenc: „Vestigia Dei” Interdiszciplináris párbeszéd a vallásosságról
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. zikai hely-meghatározottság, hanem emberi sorsunk, egyéni és közösségi létünk meghatározó mozzanata. Ezért az, hogy hol vagyok, szorosan összefügg azzal is, hogy ki vagyok? Lehetek-e az, akivé válni szeretnék? A hely kérdése kapcsán felmerül a személyi, a nemzeti identitás, a vallásosság kérdése. Van-e szerepe a hitnek az ember személyi és közösségi identitása, nemzeti önazonossága, megmaradása és a többi nemzethez fűződő viszonya szempontjából? És megfordítva, a vallásosságnak van-e mondanivalója a magyarok és a Kárpát-medencében élő többi nép számára? Messzire vezető kérdések. Csak egy mozzanatra szeretnék utalni. József Attila azt írja A Dunánál című verse végén: „A harcot, amelyet őseink vívtak,/ békévé oldja az emlékezés,/ s rendezni végre közös dolgainkat,/ez a mi munkánk és nem is kevés. ” Milyen jó lenne, ha az emlékezés mintegy magától oldaná békévé a harcokat. Az emlékezés azonban a gyűlöletet is megőrzi. Ezért amikor Szent II. János Pál, az emlékezet megtisztításáról beszél, és a nemzetek közötti kiengeszte- lődés fontosságáról, olyan mozzanatot említ, ahol a vallás, a hit máig aktuális feladatot állít elénk itt a Kárpát-medencében és az azon kívül élőknek is. Életmód Az életmódot leíró tanulmányozás sok érdekességet, ismeretet jelent. Manapság a globalizációként emlegetett folyamatban sokféle életmód kerül egymás mellé. Ezek egymást megkérdőjelező egymásmellettisége még nagyobb erővel veti fel azt a kérdést, hogy miért éljek így vagy úgy. Mi az, amit érdemes (lenne) megőrizni és min (lenne) érdemes változtatni. Ennek eldöntése pedig csak világos kritériumokkal lehetséges. Korunkban az életmegnyilvánulások közösségi legitimációja, jóváhagyása erősen lecsökkent. A családi jóváhagyás ereje még fontos, a legfontosabb azonban egyre inkább az életmód személyes hitelesítése, belső koherenciája. Konferenciánk életmóddal kapcsolatos előadásai sokat segíthetnek annak feltárásban, hogy tisztábban lássunk annak kérdésében, hogy személyes életmódunk, családunk, közösségeink vesztesei vagy nyertesei-e a globális méretű elbizonytalanodásnak, egyre diktatórikusabban jelentkező relativizmusnak. Hol vannak a személyünket, közösségeinket fenyegető veszélyek, mi az, amit meg kell őriznünk vagy újra meg kellene tanulnunk, a vallásosság terén is, hogy „életünk legyen és bőségben legyen” (Jn 10,10b). Kultúra Az ember és a kultúra kapcsolatában egy kettőséget figyelhetünk meg. Egyrészt, egyetlen ember sem bontakozhat ki személyes mivoltában egy konkrét 17
