Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Advent első vasárnapja egyike a három alkalomnak, amikor a plébánia hívei teljes búcsút nyerhetnek, ezért kihelyezett Oltáriszentséggel mutatják be a szentmisét. Az Oltáriszentséget ilyenkor hat egyháztanácstag (juratus) őrzi.174 Délután fél 3-kor litánia az előírt könyörgésekkel, időszaki Mária-antifóna a verzikulussal, könyörgés, anyanyelven. Advent köznapjain Rorate-mise hajnali 6 órakor, utána elmondják magyarul Az Úr angyalát. A további adventi vasárnapokon énekes szentmise van szentségkitétel nélkül, délutánonként katekézis, egészen Jézus neve ünnepéig. Advent szombatjain és ünnep előtti napon fél 3-kor litánia a Boldogságos Szűz Máriáról és katekézis az iskolásoknak. Szeplőtelen Fogantatás ünnepe a templom második búcsúnapja, misével és a loretói litániával ünnepük. Karácsonykor éjféli énekes mise szentségkitétellel, hajnali hatkor a második mise ugyancsak énekes, de szentségkitétel nélkül, 10 órakor kezdődik a szentbeszéd, azután énekes nagymise szentségkitétellel. E délután nem litániát tartanak, hanem — szentségkitétellel - az ünnep vesperását végzik, a zsoltárokat kórusban, anyanyelven éneklik. Szent István első vértanú ünnepén délelőtt szentbeszéd és énekes mise, délután a Mindenszentek litániáját mondják. Szent János evangélista ünnepe - karácsony harmadik napja - a XIV. Kelemen pápa által elhagyott (elengedett) ünnepek közé tartozik,175 a monori jegyzőkönyv mégis tartalmazza: a plébános az előírt formulával megáldja a bort és olvasott misét mond. Bálint Sándor Ünnepi kalendárium-а bemutatja a bor megáldásának a későközépkorig visszanyúló hazai gyökereit, és főként borvidékeken élő szokásként említi.176 Nem lehetetlen, hogy Monor északi, a Gödöllői-dombságra felnyúló és a török idők emlékeként Strázsa- hegynek nevezett részén az Egri Káptalan már a középkorban meghonosította a szőlő- és borkultúrát, a töröknek mindenesetre hordóadót is teljesített a nép, a 18. századtól fogva a borospincék a táj jellegzetes elemei. A bormegáldás mint szentelmény gyakorlatát Monoron az említett 1842-es följegyzés tanúsítja. 174 Az egyház a helyi társadalmat is szervezi: „A faluközösség egyben egyházközösség is volt, de úgy, hogy külön is állt attól, mivel bizonyos önrendelkezése és saját választott vezető testületé volt. Ennek a testületnek, amelynek a római és görög katolikus egyházban „egyháztanács” volt a neve, azonkívül, hogy tagjai a nagyobb vallási ünnepeken főszerepet játszottak, nem volt különösebb szerepe a közösség társadalmi életében.” Paládi-Kovács 2000,793. Kiemelés tőlem. K. Gy. 175 Mihályfi 1918, 104. 176 Bálint 1977. 1 kötet, 92-97. 160
