Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. jegyzőkönyv alapján tehát nemcsak a kor általános istentiszteleti gyakorlatáról alkothatunk képet (legalábbis a váci egyházmegye falusi templomaira vonatkozóan), hanem (egybevetve a soroksári kerület többi plébániájának egykorú anyagával) feltárulnak belőlük helyi sajátosságok is.170 Az istentiszteletek időpontja az egyházmegyében egységes, a mise vasárnap téli időben (Szent Mihály napjától Szent György napjáig) 10, nyáron 9 órakor kezdődik. Menete: az előírt szentírási szakaszok felolvasása és közös népnyelvű imák (a Hit, remény, szeretet felindítása - Actus Fidei, Spei et Charitatis Miatyánk; Üdvözlégy) után következik a szentbeszéd és a szentmise. - Vessük közbe, a püspöklátogatásoknál, bérmálásoknál olykor másképpen van: a misét követi a szentbeszéd, azután szolgáltatja ki a püspök a bérmálás szentségét;171 vagy mise közben van a szentbeszéd, de a bérmálás mise után következik.172 Vajon ezek a 19. század második feléből idézett adatok a szentbeszéd helyére vonatkozóan kiterjesztően értelmezendők, azaz más alkalmakkor is mise utánra, majd a mise keretébe kerül a szentbeszéd? Erről semmiféle helyi adatunk nincs. - Folytatva az 1842. évi dokumentumot, vasár- és ünnepnap délutánján fél 3-kor tartanak istentiszteletet, ennek leggyakoribb, de nem kizárólagos formája a litánia. Az Oltáriszentség kihelyezésével mutatják be a szentmisét Advent első vasárnapján, Szeplőtelen fogantatás ünnepén, az első és utolsó Rorate-misén, Karácsony első és harmadik miséjében, Újévkor (In circumcisione), Jézus Neve ünnepén (Újév és Vízkereszt közé eső, vagy a Vízkereszt utáni 2. vasárnap), továbbá Húsvétkor, Pünkösdkor, Úrnapján és Mária Neve ünnepén. Negyvenórás [vagy a 18. század óta éjszakai megszakításokkal háromnapos] szentségimádás Monoron nincs szokásban. Oltáriszentséggel végzett körmenetek: Húsvét éjszakáján, Úrnapján és a templom búcsúnapján. Körmenetet csak az anyaegyházban tartanak, a filiákon nem, a gyertyaszentelői (Purificatio), virágvasárnapi, Szent Márk napi és a három keresztjáró nap körmenetein a filiális puszták népe is szép számmal megjelenik. Rorate-misét Advent köznapjain tartanak. Az Angyali üdvözlet-imádságra hajnalban, délben és este is harangoznak.173 Az istentiszteleteket a jegyzőkönyvhöz csatolt melléklet az egyházi év rendjében, ünnepek szerint részletezi. (13-17. facsimile: Ordo Divinorum - az 1842. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvből.) Ezt a mellékletet az alábbiakban részletesen ismertetjük, néhány, az értelmezést segítő megjegyzéssel. 170 Vis. Can. 1841-1842. 330-331. 171 így 1852-ben, Hist. 1. kötet, 72; 1884-ben, i. m. 139. 172 1889-ben, i. m. 154. 173 I. m. 358-362. 159
