Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

kezetek együttélése (mindenekelőtt a katolikus-református viszony alakulása), az áttérések és kikeresztelkedések, vegyesházasságok, a különböző egyházak (illetve tagjaik) közötti feszültségek kérdése jelen dolgozat keretei között nem tárgyalható. Csupán a kölcsönös figyelem bizonyítékául utalok újból azokra a jeles katolikus alkalmakra (templomszentelés, új harang fogadása, püspöklátogatás), amelyek a település egészének ünnepei, így más felekezetek tagjait is bevonják az ünneplésbe. A közös ünnep a feszültségek oldódásának lehetőségét kínálja. Vajon így volt-e? Erre utal-e a Historia Domus 1884. szeptember 4-i beszámolója, amely szerint Neszveda István püspök szentbeszéde (a bérmál- kozókhoz) „a templomban megjelent ref. vallású lakosokra is jótékony hatást gyakorolt,”166 vagy a korábban idézett levél, amely különcködésnek minősíti, hogy az út menti feszület katolikus földbirtokon legyen?

Vizitációs jegyzőkönyv 1842-ből

Liturgiatörténeti szempontból az 1842. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvek jelentik a leggazdagabb forrást. Nádasdy Ferenc, püspökségének bő két évtizede alatt végiglátogatta egyházmegyéjét; 1841-1842-ben került sor a soroksári espereskerületre. A vizitáció mindenütt az 1828-ban kiadott kérdőpontokat követi.167 A kérdőpontok az istentiszteletre vonatkozóan is nagyon körültekintőek, részletes beszámolót kérnek a vasár- és ünnepnapok megtartásának mikéntjéről, a misékről, különböző délutáni szertartásokról (litániák, imaórák, zsolozsma), összefoglaló áttekintést a köznapokról és a szombatról. Megtartják-e a liturgikus előírásokat? Melyek az Oltáriszentség imádásának alkalmai? Hogyan folynak le a körmenetek? Harangoznak-e a szokott időkben?168 Külön fejezet foglalkozik a plébános feladataival: vasár- és ünnepnapi szentbeszédek, énekes szentmisék, délutáni katekizmus; a szentségek kiszolgáltatása; az ünnepek és böjtök kihirdetése; elvégzi-e az előírt időben a gyertyaszentelést, hamuszentelést, barkaszentelést? Elvégzi-e a nagyheti szertartásokat, állít-e szentsírt? Szokásban van-e a koleda, megáldja-e a hívek házát, ha kérik?169 A plébánosok válaszai a helyi liturgikus gyakorlat sok elemére kiterjednek; jóllehet elsősorban a liturgikus előírások és egyházmegyei rendelkezések megtartását dokumentálják, ám akarva-akaratlanul helyi preferenciákat is rögzítenek. A monori

166 Hist. 1. kötet, 139. Vö. 35. jegyzetünkkel.

167 Puncta directiva pro conficiendo praeliminari Opere Canonicae Visitationis Parochiarum Dioecesis Vaciensis. Vis. Can. 1828. 1-25.

168 I. m. 4. (Pars I. Caput III. De Divinis, et Ordine Divinorum in Ecclesia Matre.)

1691. m. 10-15. (Pars II. Caput VI. §. 2. Parochus ex Officio suo.)

158