Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. vallanak az alapító lelkiségéről (és persze anyagi lehetőségeiről is). Felelősséget rónak a belőle részesülő egyháziakra (pap, kántor, harangozó, sekrestyés), amellett, hogy jövedelmüket növelik. A Históriaban feljegyzett első monori misealapítványt - a Szent Kereszt-ereklyével kapcsolatban említettük - a monori egyház ügyeit mindig figyelemmel kísérő Schimpl József esperes hozza létre 1817-ben, családtagjai lelki üdvéért. A plébános a száz forint alaptőkének gondos kezelése érdekében magyarul is bejegyzi a Históriába: „Alább írt ekkorbéli plebánus (...) az én successoraimat emlékeztetem, hogy az intentionak tellyesítéséért és maguk hasznáért a Capitális pénznek el nem veszhetőségére figyelmezéssel legyenek és ügyüljenek. Csollány József Monori Plebánus.”162 Ezután 1847-ben az elhunyt Saáry plébánosért hoz létre ugyancsak száz forintos alapítványt vélhetően az utód, a magát meg nem nevező Gecse Endre,163 * akinek az egyház iránti bőkezűségét más adományaival kapcsolatban láttuk. A 19. század második felében azután tehetős világiak (van köztük helybeli fogadós és káptalani tiszttartó) misealapítványaival találkozunk; 1885-ben ösz- szesen tíz, a század végén 19 (20-110 forintos) misealapítványt tart számon a Historia}M A hitélet kibontakozása számára is új kereteket kínálnak a vallásos társulatok, amelyekről - 1780-as években történt elhalásuk után - a 19. század második felében vannak szórványos adataink - olykor a megalakulásról, olykor egy- egy adományukról. Három társulatról tudunk: a Rózsafüzér Társulatot először 1862-ben, a Mária Társulatot 1884-ben említi a háztörténet, 1886-ban pedig a Jézus Szíve Társulat megalakulását jegyzi fel. Egyik társulat létszámát sem ismerjük, tagjaik áldozatkészségéről adományaik nagysága tanúskodik, működésükről egyébként nem sokat tudunk; e vallásos közösségek megtartó erejére inkább a katolikus egyesületek huszadik századi felvirágzása enged visszakövetkeztetni.165 A hitélet néhány jelentős tényezőjére derül fény a demográfiai adatokból. 1842-ben Monor katolikus lélekszáma 1012 (filiákkal együtt 1295); helyben 2 görög keleti, 2435 református és 72 evangélikus személyt tartanak nyilván. A századfordulóra a népesség megkétszereződik: az anyaegyházban 2236 katolikus él (filiákkal együtt 2606), helyben 5 görög keleti, 5047 református él; az evangélikusok lélekszáma stagnál: 89 fő. 1900-ban már 341 zsidó (pontosabban: izraelita felekezethez tartozó) személy is él Monoron. A különböző fele162 Hist. I. kötet, 18. 163 I. m. 56-57. 1641. m. 173-175. 165 A témáról bővebben a 31. jegyzetben említett dolgozatban írok. 157
