Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Hitélet a 19. században A Historia Domus feljegyzései között szerepel néhány különleges hitéleti esemény leírása is. A világegyház kiemelkedő hitéleti alkalma az 1825-re meghirdetett szentév, „a kegyelem különleges ideje (..s a búnbocsánat és a bűnökért járó ideigtartó büntetés elengedésének éve.”157 Ötven év óta nem került rá sor, és - hogy minél többen, a Rómába zarándokolni nem tudók is élhessenek vele, a pápa 1826-ra az egész világra kiterjesztette. A jubileumi búcsú elnyerésének alkalmait egyházmegyénként, a hívek számára alkalmas módon határozták meg.158 A váci püspök, a mezőgazdasági munkákra figyelemmel, a négy előírt zarándoklatból kettőt-kettőt a nyár elejére és végére tűzött ki: pünkösd utáni hatodik és hetedik vasárnapra (június 25. és július 2.), illetve Mária Neve ünnepére és a rákövetkező vasárnapra (szeptember 10. és 17.) - úgy, hogy a hívek a legközelebbi templomokhoz zarándokolva végezzék el az előírt imádságokat: öt Pater, öt Ave, Credo, valamint könyörgés „a Szent Anya felmagasztalásáért, az eretnekség kiirtásáért, a katolikus fejedelmek egységéért, a keresztény nép üdvéért és békéjéért” {pro Sancte Matris exaltatione, Haeresium exstirpatione, Catholicorum Principam concordia et Xtiani [Christiani] populi salute, ac tranquillitate). A zarándoklatok helyét a kerületi alesperes határozta meg, a monori hívek számára Monor, valamint a szomszédos Gyömrő, Ecser és Üllő templomaiba, a zarándokolni nem tudó hívek pedig ehelyett a település három fogadalmi keresztjéhez.159 Olvasható a háztörténetben az 1831-es országos kolerajárvány monori krónikája is:160 * beszámol a plébános a betegség tüneteiről, a járvány lefolyásáról, a halálesetekről csakúgy, mint lelkipásztori helytállásáról, a haldoklók szentségeinek kiszolgáltatásáról, az egészségesek vallási buzgalmának megnövekedéséről, a gyónások és áldozások számának emelkedéséről. A baj elmúltával, október vége felé hálaadó istentiszteletet tartanak: „az Isten iránti háláról szóló szentbeszéd és az Oltáriszentség kihelyezésével bemutatott ünnepi mise után elénekeltük a Te Deumot” (... referamus circa finem Octobris Hymnum Ambrosianum praemisso praevie sacra sermone de gratitudine erga Deum decantavimus, ac sacrum solemne cum expositione Sanctissimi..)}6' A misealapítványok - csakúgy, mint a kereszt fenntartására szolgálóak 157 Diós 2000. 'jubileumi év’ címszó (Diós István). 158 Meszlényi 1934,289. 159 Hist. 1. kötet, 36-37. 1601. m. 42-44. Vö. 68. jegyzetünkkel. 1611. m. 44. 156
