Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. A hitéletre vonatkozó adatok gyűjtéséhez áttekintettük az anyakönyveket,12 a plébánia levelezését a Váci Püspöki Levéltárban (Acta Parochiarum Monor); a hivek lélekszámára és a prédikáció valamint a szentségek kiszolgáltatásának nyelvére vonatkozó adatokat az általában évente kiadott egyházmegyei névtárakból (Calendarium, Catalogus, Directorium, Schematismus) nyerhetünk. A kántortanítók személyéről alkalmilag az iskolaszéki jegyzőkönyvek adnak eligazítást. Monoron a 18. századi kezdetektől 1900-ig 11 plébános működött.13 Ebben a korszakban mindig egyetlen lelkipásztor látta el a plébániát: az anyaegyházat, egy környékbeli falucskát és a pusztákat; káplán csak átmeneti időre, egy-egy már idős plébános mellett működött.14 A kezdetek A vizitációs jegyzőkönyvek közül az első 1675-ben, tehát a török uralom utolsó időszakában mérte fel a váci egyházmegye helyzetét. Monor ekkor a tisztán protestáns települések sorában szerepel: azok között, amelyekről Cseke Mihály vizitátor „részint az idő rövidsége, részint az utak veszélyes volta és a válságos viszonyok miatt nem tudott adatokat kapni’’.15 Katolikus hitéletről szóló információt legkorábban majd’ hatvan év múltával kapunk. Az 1733-ban tartott üllői egyházlátogatás idején Monor annak filiája, egy óra járásra az anyaegyháztól, temploma ekkor még nem volt, ebből következik, hogy istentiszteletet sem tartottak a településen. Az esperesi kerületről szóló összefoglaló jelentés megkülönbözteti a tisztán katolikus, továbbá - a jelentés szóhasználatával - az eretnekséggel fertőzött és a tisztán eretnek helységeket. Monort ez utóbbiak közé sorolja.16 Ugyanakkor az üllői plébánosnak a vizitációs kérdőpontokra adott válaszaiból kitűnik, hogy Monoron 16 katolikus család élt cselédségével, valamint más szolganép.17 Az adat nemcsak felekezet- történeti, hanem helytörténeti szempontból is jelentős. A helytörténet ugyanis 12 Lib. Bapt. és Lib. Def. 1763-tól, Lib. Cop. 1764-töl. A legkorábbi bejegyzés Lib. Def. 1863. november 21. 13 Manigai György (1763-1768), Bunkoczi Ferenc (1768-1771), Belkovits István (1771-1772), Bajáki János (1772-1776), Nell János (1776-1777), Juhász Márton (1777-1780), Schrotth Imre (1781-1791), Csollány József (1791-1820), Saáry Mihály (1820-1847), Gecse Endre (1847- 1875) és Karsay Lajos (1875-1900). 14 Káplánok: 1816-1820: Villiger János, Hadobás Mátyás, majd Saáry Mihály; 1890-1900: Nuszpel István, Szabó István, végül Szilvásy Sándor). 15 Vis. Can. 1675. Közli és ismerteti Mezősi 1939, ide 15. Latinul idézi Holl 2004,25. 16 Holl 2004, 31. 17 A Servi et servae (I. m. 282.) lélekszámának a családi gazdaságoktól (a famíliáktól) elkülönített adata vélhetően a káptalani uradalom gazdasági személyzetét takarja. 136
