Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

A vizitációs jegyzőkönyv sajátossága, hogy felvételére nagyobb időközönként kerül sor, viszont törekszik a teljességre, és részint a látogatás, részint annak előkészítése során (a plébánosnak az egyre differenciálódó vizitációs kérdőpontokra adott válaszaiból) a plébánia életének minden oldalát meg akarja ismerni. A monori plébánián, a 18-19. század folyamán három alkalommal került sor kánoni látogatásra: először röviddel az egyházközség alapítása után 1777-ben, ezt követően 1782-ben, valamint 1842-ben.4 A (bérmáláskor tartott) Visitatio Paterna, valamint a fő- és alesperesi látogatások jegyzőkönyvei kevésbé átfogóak, viszont egy-egy vonatkozásban — így a legkorábbi időkben a hívek lélekszámáról közölt adataik -nélkülözhetetlenek. Ilyen jegyzőkönyvek Monorról 1857-ben és 1889-ben (Visitatio Paterna),5 valamint változó sűrűséggel az 1777-1851 közötti években készültek (fő- és alesperesi látogatások).6

A monori háztörténet vezetését 1794 táján kezdte meg Csollány József plébános (1791-1820),7 vázlatosan összefoglalva az előző évtizedek történetét, illetve egy-egy emlékezetes (olykor talán épp a hívek emlékezete által közvetített) eseményt kiemelve elődei tevékenységéből. A későbbiekben sem bizonyul mindig a történésekkel egyidejű krónikának, olykor többéves szünetek tagolják, feljegyzéseiben pedig legnagyobb teret az egyház anyagi természetű ügyei nyernek.8 Ezek azonban tárgyunk szempontjából nagyon is informatívak, bizonyság rá, hogy a pénztárkönyv kiadási tételei is szolgálnak az istentiszteletre vonatkozó egyedülálló adalékkal,9 később pedig a törzsvagyon-könyv leírásai segítenek a kronológia tisztázásában, stb.10 11 A Historia Domus 1794-ben megkezdett 1. kötete 1900-ig tárgyalja a plébánia történetét. A 2. kötet 1900-tól halad, nemegyszer azonban egy-egy kérdéskörben rendszerezi az 1900 előtti eseményeket."

4 Jegyzőkönyvei: Vis. Can. 1777-1779. 1. kötet, 259-262; 2. kötet, 497-504; Vis. Can. 1781- 1785. 1. kötet, 471-481; 2. kötet, számozatlan oldalak; Vis. Can. 1841-1842. 327-383. Ismerteti Patkóné Kéringer 1997.

5 Vis. Pál. 718/1857 (március 10.), 2095/1857 (augusztus 13.), 2425/1857 (szeptember 21.); Napló az 1889. évi május 20-26. napjain tartott ©pásztori kőrútról. (Monor: május 20.)

6 Vis. Arch.

7 Az előző évben még „Historia atque nulla”, Vis. Arch. 1793-1797, 369. A háztörténet vezetése egyébként a váci egyházmegyében 1774 óta kötelező: Chobot 1915, 1. kötet, Előszó (számozatlan oldalak).

8 Például 1843-tól az idős Saáry Mihály plébános (1820-1847) hivatalának utolsó éveiről nincs bejegyzés, a háztörténetet Gecse Endre plébános, Saáry 1847-ben bekövetkezett halálától folytatja

9 Lib. Rationum 1781-1845.

10 Tvk. 1889.

11 Megjegyzendők a Historia nyelvváltásai: a kezdetektől 1847-ig latin, 1848-1849-ben magyar, majd ismét latin, azután 1867-ban vált végleg magyarra (Hist. 1. kötet, 58-61. 95-161.), egyes dokumentumok másolatát azonban a latin szövegbe mindenkor magyarul is beiktatja.

135