Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Köteles György: Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18–19. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. KÖTELES GYÖRGY Katolikus istentisztelet és hitélet a Pest megyei Monoron a 18-19. században Monor több mint 700 éves település Pest megyében, a Váci Egyházmegyében; templomának első írásos emlitése 1401-ből ismeretes. A török hódoltság idején lakossága protestánssá lett, a református gyülekezet a mai napig megőrizte erejét. A török uralom, majd a Rákóczi-féle szabadságharc elmúltával a katolikus vallás fokozatosan újjáéledt, helyzete a 19. század folyamán megerősödött; amiben kétségtelenül szerepet játszott, hogy Monor az egri káptalan - 1804-től főkáptalan - birtoka volt.1 Jelen dolgozatban a monori katolikus hitélet kibontakozásának két évszázados folyamatát, illetve néhány jellegzetes elemét kívánom bemutatni, különböző reprezentációs formáinak tükrében, írott és tárgyi emlékek alapján. Utóbbiak körébe tartozik maga a templom, annak berendezése és felszerelése továbbá a többi szakrális építmény (1. kép).2 Az írott források segítségével teljesebb képet alkothatunk a tárgyak történetéről és szerepéről, ugyanakkor a dokumentumokból a hitélet nem tárgyiasult elemei is megismerhetők: az istentisztelet helyi rendje és jellegzetességei (imák, énekek), a hívek buzgósága, áldozatossága, közösségei. A tárgyak ébresztik és életben tartják a nép hitét, viszont, „a népi vallásosság megnyilvánulásai időtálló formákban nyertek kifejezést,”3 Miután a hitélet számos vonatkozásban kapcsolódik a település- és plébániatörténethez az adatokat szükség szerint helytörténeti és háztörténeti összefüggéseikben tárgyalom. A régi monori hitéletre és istentiszteleti gyakorlatra vonatkozó írott források közül az egyházlátogatási jegyzőkönyvek és a Historia Domus anyaga a legfontosabb. A két forráscsoport más-más jellegű, adataik részben átfedik, gyakrabban kiegészítik, olykor pedig helyesbítik egymást. 1 Chobot 1915, 1. kötet, 312-314; Varga 1997,263-264. 2 A mai református templom történeti adatok szerint a középkori katolikus templom romjaira épült, így a katolikus hitélet tárgyi emléke is. Vö. Chobot 1915,1. kötet, 312. Varga 1997,264. 3 Török 2000, 131. 134
