Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Fogl Krisztián Sándor: Társadalmi konfliktushelyzetek a veszprémi egyházmegyében 1847 és 1849 között (A plébános és a káplán viszonya, esettanulmányok)
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. el, nem intettek meg, és nem történt javadalomfosztás sem a megalapozatlan vádlevelek alapján. Pflum János két és fél éves kápláni szolgálat után lett 1835-ben Jásd plébánosa.19 Elődje, Kelsovits Márton20 (1788-1835) nagy tudású pap hírében állt, akinek kimondottan jó volt a kapcsolata híveivel és egyetértésben élt velük. Ez a kapcsolat azonban fokozatosan megromlott, 1834-ben a hívek feljelentették a szentszéki bíróságon, a vádlevélből a hívek papjuk ellen táplált gyűlölete tükröződött. A javadalmából elmozdított pap helyére érkezett az ekkor 27 éves Pflum János (1835-1845). Jásd község lakosságának túlnyomó része a katolikus fele- kezethez tartozott.21 Nemzetiségi összetételét keveredés jellemezte, lakói tótok, németek és magyarok voltak. A vallási élet jelentős, mivel Jásd egyben Mária- kegyhely volt.22 Pflum Jánost büszkeséggel töltötte el, hogy Jásd tót és német lakosságát (1191 főt) megmagyarosította. Ő vezette be a településen 1836-ban a magyar nyelvű istentiszteletet.23 A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár őriz egy általa készített leírást a plébániáról.24 1845-ben az ok nem derül ki a szentszéki jegyzőkönyvekből, de valószínűleg erős magyarosító tevékenysége miatt Zichy Domonkos elmozdította javadalmából. 1846-ban Pétiéneke25 helyezték káplánnak. Tehát javadalmasból kisegítő lett. A plébános és segítője közötti rossz viszonynak lehetett olyan oka is - mint azt a fenti példa bemutatta -, hogy a káplán előtte plébános volt (azaz egyházi javadalommal rendelkezett), botrányos élete, vagy más egyéb tényezők következtében elveszítette javadalmát és segédlelkész lett. 1847. szeptember 3-án plébániájától való megfosztása miatt emelt panaszt a szentszéknél, ám illetlen kifejezéseket tartalmazó levele miatt megdorgálták, ekkor a szentszéki határozat Pflum Jánost, már csak volt pettendi segédlelkészként említi.26 19 Pflum János: 1807. november 8-án született Szendén, Pflum János kocsmáros és Lauka Teréz szülőktől. Alsóbb iskoláit Tatán, a filozófiát Győrött, a teológiát Veszprémben végezte. 1832. augusztus 16-án. Káplán volt Kislődön, Somlóvásárhelyen, majd Márkon. 1847-ben bekerült a Szent Pálról elnevezett Aggpapok intézetébe. 1849. március 2-án halt meg. Pfeiffer 1987, 838. 20 Pfeiffer szerint, Kelsovits Mártont már elmozdításának évében 1835-ben betegség gyötörte, Pesten gyógykezeltette magát, ahol 1835. április 7-én elhunyt. Pfeiffer 1987, 583. 21 Az 1848-1849-es szabadságharc után kiadott 1851-es Schematizmus szerint 1092 fő. Schem., 1851. 50. 22 Barna 1990, 82-83. 23 Faller 1934,36. vö. Pfeiffer 1987, 838. 24 Faller írta helytörténeti munkájában, az irat jelzetét nem adta meg pontosan, így nem teljesen megalapozott az információ. Lásd Faller 1934, 36. 25 A településnek 1938. június 28-ig Zalapetend volt a neve, ma Vigántpetend. VHL 1988, 325.; Lelkes 1992,420. 26 VÉL I. 1.41a 640/1847. Szentszéki jegyzőkönyv, Veszprém, 1847. szeptember 3. 117
