Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

K. Csilléry Klára néprajzkutató Budapest: Képek a szentsarokban

15. kép. Református család lakószobája. Az asztalszögletben hímzett, feliratos falvédő. 1962, Fadd (Tolna т.). Budapest, Néprajzi Múzeum, Fényképtár. Voigt Vilmos felvétele. gyermekről az ágy fölé kerülhetett (11. kép). A képek rendjét ekként meghatározó községekben az asztalszögben legfeljebb egy-egy kiemelt jelentőségű fotót méltattak hellyel (13—14. kép). Ami a katolikusokat illeti, náluk is akadtak közösségek, amelyek a szentsarokba, közvetlenül a szentképek sora alá akasztgatták ki a családi fényképeket, így Kapuváron (9. kép). Másutt óvakodtak az égiek elfoglalta falaktól és a családtagok képeit a padvéghez, a ruhásszekrény fölé, sőt leghátra, a kemence közelébe, illetve az ajtóhoz utalták, így Szakmaron, Kalocsa mellett. Ehhez a rendhez az 1965-ben végzett néprajzi gyűjtés idején nem csupán a régies, sarkos berendezésű lakásban élő, kevésbé tehetősek ragaszkodtak (4—6. kép), de azok a nagygazdák is, akik egyébként bútorban és a lakásfelszerelés más tárgyaiban az újabb, városisas divatot követték és szobáikat a párhuzamos rendhez igazodva alakították ki (7—8. kép). Van azonban példa hasonló szigorú szétválasztásra reformátusoktól is: a már idézett rákospalotai otthonban a főhelyeken, az asztal közelében függtek az 1848-as szabadságharcot idéző képek, míg a családiak az ajtó két oldalára szorultak (11—12. kép). A 20. század elején kezdtek terjedni a parasztságnál a hímzett falvédők.

1 1 A polgárságnál, ahonnan átszármaztak, a konyhában alkalmazták 42