Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

P. Daczó Á. Lukács OFM Fogaras: Népünk hitviláága, vallásos élete

Hogy bizonyos tudományos magyarázata is lehet az ilyen hiedelmeknek, azzal most ne bajlódjunk! Most fogadjuk el magát a tényt, hogy ilyen az általános keresztény ember hite! Fenn van a kinyilatkoztatás hite, alul pe­dig az ősi hitvilág! Most pedig vizsgáljuk meg részletesen is ezt az ábrát! 1. Minél inkább a kinyilatkoztatás hite érvényesül az ember életében, annál több kerül a vallásos életben a vonalon felülre, és annál kevesebb ma­rad alul. Ha egészen és maradéktalanul a kinyilatkoztatás hite érvényesül az életünkben, akkor alul nem is marad semmi! Ez az egészen krisztusi em­berek hite. Ilyenek felsőfokon a szentek. Ez a szentek hite! A KRISZTUSI EMBER HITE - A SZENTEK HITE: A KINYILATKOZTATÁS HITE. NINCSEN. A kinyilatkoztatást nem ismerő népeknél viszont semmi sincs még felül. Ez a pogányok hite. A POGÁNYOK HITE: AZ ŐSI HITVILÁG. Az ateista materializmus átkát is ez az egyszerű vonal szemlélteti a leg­szebben, amikor az ateista részére sem a vonal alatt, sem a vonal felett nin­csen semmi. Ez az önmagából kivetkőzött ember ideológiája. Annak az em­bernek a hite, aki önmagát teszi istenné! AZ ATEIZMUS. Ez az önmagából kivetkőzött ember ideológiája, aki önmagát teszi istenné! NINCSEN. NINCSEN. A vonal alatti hitvilág őrzi tulajdonképpen mindazt, ami a keresztény­ség felvétele előtti hosszú évezredekből ránkmaradt. Nemcsak a kimondot­tan vallási örökséget, hanem minden más örökséget is. Ezen a szinten min­den népnél a vallási magatartás járta át az egész emberi lét minden megnyil­vánulását. A kulturális, a tudományos, a szociális, a művészi, a gazdasági, a hatalmi megnyilvánulások minden jelenségét a vallási élet fogta össze, mint­egy beburkolta az egységes emberi magatartásba. 27

Next

/
Thumbnails
Contents