Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

P. Daczó Á. Lukács OFM Fogaras: Népünk hitviláága, vallásos élete

Amit itt örökölt egy nép, az jellemzi azt a népet a legszebben még ma is! Ezért minél fennköltebb az, ami itt van, annál inkább mutatja még ma is annak a népnek szellemi és erkölcsi értékét. önismeretünk egyik fő forrása is éppen itt buzog. Hogy mik voltunk, nagyrészt éppen innen ismerhetjük meg. Innen tudhatjuk meg azt is, hogy ősi értékeinkből mivel gazdagítottuk eddig az emberiséget? A különböző népekkel célja volt és van a teremtőnek, amiről egyszer kollektive is számot kell adniok! Innen tudhatjuk meg örökölt hibáinkat is! Csak ha ismerjük őket, vethetjük le őket magunkról, ha valóban áldásai akarunk lenni önmagunknak is és az emberiségnek is! Ami itt van, az ősi hitvilágban, valóban a legnagyobb népi kincsünk. A történelmi kútfők bizonyságain túl, csak innen bányászhatjuk ki mindazt, ami a legtárgyilagosabban megmutathatja, kik is voltunk és honnan is indultunk el valamikor az évezredek távolából. Nagyon jól tudták ezt a mindenkori diktátoraink, akik az elnemzetlenítést mindig a hagyományoktól való eltiltással kezdték. Az utóbbi évtizedek, de az abszolitizmus kora is a legszebb bizonyságai ennek. A szomorú törökvilág után, a szinte haldokló magyarságot már nem lett volna nehéz nemzeti identitásából egészen ki is vetkőztetni. Legalább is ezt gondolták akkor a Habsburgok. Ez valamennyire sikerült is nekik. Mutatja az akkori Európa közhangulata, amit Herder fogalmazott meg az 1790-es években, ő azt mondta, hogy a magyar nép rövidesen eltűnik a történelem színpadáról, mert nincsenek hagyományai. A Gondviselés azonban belenyúlt népünk életébe, mert terve volt még velünk! Megindult a reformkor, és vele a nép felé fordulás. Hogy ez mit hozott magával, azt végül is jelen századunk első fele mutatta meg szépen. Néphagyományaink fokozatos feltárása, ebben a tekintetben világszínvonalra emelte népünket. A népdalaink terén, különösen Bartók és Kodály és az ő tanítványaik munkálkodása nyomán, immár vezetünk is, különösen a zenepedagógia terén. A világon ma minden kultúrnép, Izlandtól Új Zélandig, a Kodály módszer szerint tanul énekelni és zenélni! Hogy itt, a vonal alatt, az ősi hitvilág milyen kincseket rejteget még, annak a feltárása lesz most a mi feladatunk, különösen itt, Erdélyben és különösen a Székelyföldön, ahol még mindig úgy buzog fel a sok népi érték, mint a Hargita borvizeinek felpezsgő gyöngyözése. Hogy itt sok ténylegesen babonás jelenséget is találunk? Ne féljünk tőle és ne botránkozzunk meg rajta! Mi csak írjuk le úgy, amint találjuk! Sohasem lehet tudni, hogy milyen csodálatosan szép világnak lesz a kulcsa sokszor csak az az egyetlen szó is, aminek hallatán kezdetben talán csak lenézően mosolyogtunk! így jártam én is éppen a Babbával, aztán a rekegővel. Gyakorlati jótanácsként, legyen szabad még valamit megjegyeznem. 28