Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Hozzászólások: - Gráfik Imre néprajzkutató Szombathely: Zárszavak

lön-külön számba kell venni a faluban, valamelyik egyházon, felekezeten belüli mozgalom tagjait is, azokat, akik külön csoportot alkotnak, anélkül, hogy az egyházból kitértek volna (pl. az „ébredő keresztyének", CE, a neoprotestánsoknál a reformista irányzatokat). Az egyes kérdéseket mindig belülről kell megközelíteni, azok oldaláról, akiket vizsgálunk. Semmiképpen sem kívülről, racionális, logikus stb. belemagyarázással, hozzáállással. Ennek hangsúlyozása azért fontos, mert gyakran találkozunk olyan jelenségekkel, melyeket például református szemmel nézve „babona"-nak lehetne tekinteni: (Például református hívek nehéz helyzetben katolikus vagy görögkeleti papokhoz fordulnak misemondásért, böjtölnek stb.). Mivel azonban az illető számára, aki ilyesmihez folyamodik ez vallási élmény, s nem „fekete mágia", el kell fogadnunk úgy is, mint a csoporton belüli olyan megnyilvánulást, melyet egy szélsőséges helyzet teremt, s még akkor is vallási jelenség, ha csak szórványosan fordul elő. Vizsgálandó témakörök: A) TÁRSADALMI HÁTTÉR Ahhoz, hogy az egyes falvakon belül megvizsgálhassuk a különböző vallási felekezetekben, ill. csoportokban a hívek vallásosságát, ennek mibenlétét, a vallás integráló szerepét életükben stb. szükséges az, hogy felmérjük az illető alanyok, társadalmi-gazdasági helyzetét, mert csak így derül ki az, hogy az egyes emberek és csoportok vallásos életében az anyagi javak, a,z életmód és életforma milyen szerepet játszik. Továbbá csak így derül ki, hogy napjainkban a valláshoz való kötődésnek nem elsősorban, sőt talán nem is az anyagi tényezők az elsőrendű okai. Gondoljunk például a két világháború közötti időre, amikor a szekták terjedése egyenes arányban volt a földnélküliséggel pl. Magyarországon. Ez esetben a szekták terjedésének elsőrendű oka a társadalmi és gazdasági kompenzáció, a társadalmi kisemmizettség volt. Manapság azonban másféle — erősen lélektani tényezők kerülnek felszínre, mind a valláshoz való erőteljesebb kötődés, mind pedig az egyházból való kiszakadás esetében, mégpedig annak a kollektív traumának hatására, amit a parasztság pl. a kollektivizálással, a gyökeresen új életforma bevezetésével, a parasztság hagyományos kultúrájának erőszakos fölszámolásával elszenvedett. Az okok között meg kell keresni a gazdasági és lelki élet változásainak, alakulásainak hatását a vallásosságra, vagy annak gyakorlására. Kisközösségi kapcsolatok érdekváltozásai: pl. adventizmusban igen erős az anyagi érdekeltség, mert a szombat miatt kisvállalkozásokat alapítanak. Illyés Endre vizsgálata a harmincas években kellőképpen illusztrálta azt a tényt, hogy a földműves ember, akinek telke, háza, egészséges célkitűzései voltak, munkájában megtalálta lelki egyensúlyát, de vallásilag közömbös 232