Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Hozzászólások: - Gráfik Imre néprajzkutató Szombathely: Zárszavak

volt. A falusiak most ennek egyrészt a fordítottját élik át: az anyagi jóléttel együtt járó értékvesztés, másfelől talán éppen a magára maradottsággal együttjáró befeléfordulással magyarázható az elmén yker eszty én ség iránti érdeklődés. A megkérdezettek jelenlegi társadalmi helyzetét épp úgy meg kell vizsgálni, mint a múltbeli helyzetét. (Azt az állapotot, amely megszűnt számára, ill. azt a változást, amelyen átment, pl. munkás volt, de hazatért falura, mert ezt jövedelmezőbbnek találta.) I. Mielőtt az egyének vizsgálatára rátérnénk, gondosan le kell írnunk annak a csoportnak a helyzetét, melyből az egyes alanyokat kiválasztjuk. Azaz: 1. Pontos felmérést kell végeznünk a régi, közelmúltbeli és jelenlegi állapotokat egybevetve azzal kapcsolatosan, hogy az egyes csoportokon belül: 1. hány család alkotja az illető csoportot (kiscsalád, nagycsalád, családtagok foglalkozása, ki van a hierarchia élén?) 2. apa és anya munkája, munkahelye 3. hány gyermek van a családon belül? (a gyermekek életkora és munkahelye) 4. szektás esetében : mikor vált ki volt felekezetéből? 5. az egész család, vagy csak bizonyos tagjai váltak ki volt egyházukból vagy vesz részt pietista mozgalmakban? 6. volt-e konfliktus emiatt a családban? II. Amikor az alanyokat kiválasztjuk, arra is tekintettel kell lennünk, hogy ezek arányosan képviseljék a falu társadalmi helyzetét. Eszerint a kiválasztottak között legyenek otthon dolgozó és legyenek idegenben dolgozó, ingázó munkások, termelőszövetkezeti tagok, de szabadfoglalkozásúak is. E felmérés elsősorban a falusi és főleg a paraszt emberek vallásosságának vizsgálata. Nem veszi figyelembe a városi értelmiségiek véleményét, akik nem a falut képviselik. Szerepüket azonban fontos számbavenni: (pl. tanítók, akik a gyermekeket tiltották a vallásórától, vagy lelkészek, akik viszont a híveik vallásos gondolkozásának megőzésére törekedtek stb.). A megkérdezett egyénekkel kapcsolatosan pontosan rögzíteni kell a következő adatokat : 1. a családi állapota (nős, nőtlen, elvált stb. — mikor, miért?) 2. foglalkozása: (ingázó, otthon dolgozó, földműves, kétlaki stb.) 3. hány gyermeke van? 4. életvitelében modern, vagy konzervatív? (pl. olvas-e újságot, hallgat e rádiót, jár-e moziba, színházba stb.) 5. Anyagi helyzete: van-e autója, épít-e házat, van-e nyaralója stb.? 6. Hogyan viszonyul a polgáriasodáshoz? 7. Vesz-e könyveket, milyen könyveket olvas? 233