Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Hozzászólások: - Seres András népművelő Sepsiszentgyörgy: Kántorkodás a moldvai magyaroknál

Seres András (népművelő Sepsiszentgyörgy): KÁNTORKODÁS A MOLDVAI MAGYAROK KÖREBEN A Moldvában élő magyar katolikusok ügyét 1620-tól kezdődve a római misszióközpont vette a kezébe. Egészen a XIX. század végéig, egy negyed évezreden át. Róma magyarul nem tudó, túlnyomó részt olasz papokat küldött Moldovába. A nép nyelvét nem ismerő papok Moldovát gyarmatnak tekintették, ahol kényszerű száműzetésben kell lenniük. Zöld Péter csíki pap 1781-ben kelt jelentése szerint „ . . . ezen misszionárius atyák . . . mind tisztán olaszok, akik sem a román sem a magyar nyelvet nem tudják beszélni és azt a kilenc magyar plébániát telyességgel nyomorultan és lanyhán szolgálják: nyomorultan mondom, a nyelvnek nem tudása miatt és lanyhán, mert inkább áhítoznak a pénz összeseprése után, ami legvilágosabban kitűnik abból, hogy küldetésük kilenc évét bevégezvén, pénzzel nyakig megtelve (ahogy a parasztok szeretik mondani) mennek vissza Olaszországba . . ." Ez a lelkipásztorkodás" csaknem a századfordulóig, minden elképzelhető alkalommal (egymást érő egyházi ünnepek, búcsú, keresztelés, temetés stb.) a csángók szemérmetlen kiszipolyozását eredményezte, pénz és termények, valamint robotmunka formájában. Ám a papság jórésze nemcsak hogy nem ismerte a magyar nyelvet, hanem a Vatikán sugalmazására a szó szoros értelmében tűzzel—vassal irtotta és üldözte. Utazók több ilyen esetet leírnak. Például Jernei János keleti utazása során (1844 és 1845 közt) (Pest 1851. I. k. 110.) leírja, hogy az elkeseredett szabófalvi csángók az erdélyi püspökhöz fordultak magyar papért és magyar imádságos könyvekért. Folyamodványuk azonban az olasz papjuk kezébe jutott. Mi lett a dolguk vége? Könnyű kitalálni: fölsöbbség elleni bűnben marasztalták el a nyelvük mellett buzgólkodó szegény esedezőket, de nem az illetékes moldvai törvényszék — hanem olasz. „E bosszantó diadal után gúny és egyéb lealacsonyító eszközökkel tiltatott a magyar ének és beszéd." 1881-ben Bukarestben a román katolikus érsekség, Jásban püspökséget és mindkét helyen papneveldét állított fel. Az Egyház az államhatalom helyi szerveivel egyeztetve Nicolai Bälcescu községben (régebb Ferdinánd volt a neve) 1938. május 6-án hirdetményt tett közzé. Egy részének magyar fordítása a következő : „Mi, Bakó vármegye Ferdinánd községnek bírója, Bakó megye prefectusának 1938. május 3-án kelt 7621. számú rendelete alapján a község lakosságának tudomására hozzuk, hogy a községházán vagy más nyilvános helyeken nem szabad más nyelven beszélni csak románul. A katolikus templomokban az istentiszteletet csak románul és latinul szabad mondani. 222