Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Hozzászólások: - Kunz Kriza Ilona óvónő Vajdahunyad: Hitoktatás, vallás a családban, templomban, óvodában

A Betlehemezés a karácsonyi ünnepkör szokásai közé tartozik. Az egész, a karácsonyi játék előadásából áll, amely Jézus születését eleveníti fel. A „Betlehem" oldalt nyitott istálló utánzásával összebarkácsolt, templomtornyos ládikó. Látható benne a jászol a kis Jézuskával, körülötte bábuk segítségével megjelenített vagy papírból kivágott és megrajzolt barmok. Ügyesebbek, ötletesebbek ki is világították az istállót. A betlehemi játékot fiúk adják elő, házról-házra járva s pénzt vagy ,£zalékot" (disznótori kóstoló) fogadnak el a játék fejében. A pásztorok a földre feküsznek. Az angyal költögeti őket a megfelelő szöveggel, dallal. Az egész dramatizálás az evangéliumi történetnek felel meg. A pásztorok juhászbundába öltözve, csizmával a lábukon, nagy kucsmával kezükben bunkósbottal szerepelnek. A betlehemijátékot karácsony estéjén adják elő. Angyalvárás. Az „angyal" a karácsonyfát karácsony estéjére hozza el és díszíti fel. Ilyenkor a gyermekeket a szülők egyike vagy a nagyszülők, esetleg nagyobb testvéreik a templomba viszik, a karácsonyi istentiszteleten való részvételre. Az istentiszteletet karácsony estéjén, legtöbb helységben a gyermekek szerepeltetésével, versmondásával teszik ünnepélyesebbé. Helyenként a templomban is szokás előadni a betlehemi jelenetet és „angyalok" kórusa zengi a karácsonyi énekeket a szeretet szent estéjén. Mire hazaérkeznek a karácsonyfa készen áll és az ajándékokat is „elhozta már az angyal". Vannak helységek, sőt helységeken belül is családok, ahol az angyal csak éjjel hozza el a karácsonyfát és az ajándékokat is csak reggel kapják meg a gyermekek. A karácsonyi ünnepek alatt is vallásos tartalommal telítődik a napi tevékenység. Templomba mennek, együtt énekelnek, játszanak a gyermekek. A húsvét Jézus feltámadását és a tavasz kezdetét jelentette. A locsolást, amely régi népi szokás, a megtisztulás jelképeként végezték. A kiadós, vízzel való locsolás idővel kölnivizes locsolkodássá „öntözéssé" alakult át. Dyenkor nemcsak gyermekek, hanem nagyobb legények is mondtak öntöző versikéket. Pünkösd is alkalmat ad a gyermekek szerepes részvételére. A Szentlélek eljövetelének napja ez, amikor a falusi ember elkezdheti az aratást. Sok vallásos jellegű esemény fonódik össze a falusi ember mindennapi életének mozzanataival. Régen pünkösdkor pünkösdi királyt választottak, akinek egy évig tartott a „hatalma", Ezért mondják, hogy „Rövid, mint a pünkösdi királyság." Pünkösd utáni csütörtökhöz egy hétre számítják az „Űrnapját". Ilyenkor nem tanácsos a mezőre menni, mert „elveri a jég a határt", és „megüt az Úr ereje" (villámcsapás)—(Torockó) Konfirmálás. Bár a konfirmálás letétele már a serdülőkorba lépett gyermek döntése szerint történik, mégis nagy szerepe van a szülői irányításnak, nevelésnek. Hitvallásról tesz tanúbizonyságot a serdülő ifjú vagy leány. Erre 219