Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Hozzászólások: - Jókai Mária tanítónő Barslédec: Zobor-alja vallási néprajza–népi vallásossága. Vázlat

Jókai Mária (tanítónő Borslédec): ZOBORALJA VALLÁSI NÉPRAJZA ­NËPI VALLÁSOSSÁGA (Vázlat) A magyar nyelvterület legészakibb része Zoboralja. A mindössze 13 falu egy zárt, egységes közösséget alkot. Gyökereik, eredetük, mélyen a múlt­ból táplálkozik. Többféle változat él a köztudatban a zoboraljiak ittlété­ről. Csak vázlatosan említenék meg néhányat. 1. Honfoglaló magyarok telepedtek le Nyitra környékén, Huba vezér fő­úrral az élen. 2. Gyepűvédelemre idetelepített székelyek laknak itt. Ez a tudat legin­kább a Lédec-i lakosok tudatában él. Lédecen néhányan azt is tudni vélik, hogy annak idején hét családot rendeltek a gyepükhöz: Székely (Zekel), Molnár, Varga, Dubay, Szabó, Mester és Fazekas nevezetüeket. 3. A kereszténység elől ide menekült pogányok foglalták el a hegyes er­dős vidéket. Erre pedig a dűlők neveinek megjelölését hozzák fel példák­ként. Ilyen a „Hajnalkert", „Hajnalgyep", „ördöglyukak", „Ügyfa". Ilyen és hasonló mondák éltek és terjedtek el szájhagyomány útján, te­hát nem hiteles adatok alapján a zoboraljiak ittlétéről. Bármelyik is igaz közülük, vagy éppen egy következő változat az igazi, minden bizonnyal na­gyon mélyre nyúlnak a zoboraljiak gyökerei a történelemben. Az egész Zobor-vidéket római katolikus vallásúak lakják. Nincs a környé­ken, ezen közösségen belül — mégcsak híre sincs — semmiféle nyoma más vallásnak. Kivétel csak a falukban ,4deig-óráig" (koronként) tartózkodó zsi­dó kereskedők, kocsmárosok. Ezek tiszteletben tartották saját és mások val­lási érzelmeit, élték mindennapi életüket, egymást nem befolyásolva. Az elszórtan élő zsidók hatást tudtak gyakorolni a többségben élő katoliku­sokra. Milyen régi is a római katolikus vallás itt, erre is vissza kell pergetni az idő kerekét. Nyitra környékére a kereszténység már Marcus Aurélius idejé­ben eljutott. Erre a Gimes—Kosztolányi templom mellett lévő leletek, ása­tások is utalnak (nem hivatalos adat). A pogány magyarok vallási tekintet­ben türelmesek voltak az idegen, így a keresztényekkel szemben is. Együtt élve megismerhették a kereszténységet. Amikor Szent István belefogott a nagy térítő munkába, ennek a vidék­nek a lakossága már lelkileg, érzelmileg közelebb állt a kereszténységhez mint a pogánysághoz. A hithirdetőket szívesen fogadták és a nép megke­resztelése is eléggé gyors ütemben haladt. Ez azonban nem azt jelentette, hogy a megkeresztelkedés után azonnal kivetkőzött pogánykori szokásai­ból. Az átalakulás sokkal nehezebb és lassúbb menetelű volt. A berögzött 213

Next

/
Thumbnails
Contents