Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Jánó Mihály művészettörténész Sepsiszentgyörgy: Hitvédelem és határőrség (Észrevételek a gelencei felképek vizsgálatához)

körében már a tatárjárás előtt kialakult László kultuszról beszélhetünk, Csütörtökhely (Spissky Stvrtok) középkori elnevezése és a lándzsásneme­sek e helyhez fűződő hagyományai egyértelműen bizonyítják. Csütörtök­hely neve a középkorban Villa Sancti Ladislai, amit csak a XV. században szorított ki a hetivására után kapott elnevezés. (.. .) Az a tény, hogy a szász plébánosok fraternitásukat éppen Csütörtökhelyen alapítják meg, arra utal, hogy a lándzsások által kialakított hagyományokhoz a szászok erősen kö­tődtek, szoros kapcsolat jött létre közöttük. Ez a történelmi szituáció ad feleletet arra a kérdésre is, hogy miért jelenik meg a László-legenda a szász plébánosok fraternitásához tartozó helységek templomaiban (Svábóc, Ka­kaslomnic)." 51 E magyarázathoz tegyünk még hozzá egy kevésbé konk­rét feltételezést! Láttuk, hogy a kerlési ütközet profán legendája krisztianizált értelme­zést és ezáltal egyetemes mondanivalót nyert a XII. és XIII. század folya­mán. Ám az egyház krisztianizáló értelmezése még mindig nem olyan szi­lárd, hogy nélkülözni tudná a szájhagyomány szubjektív hozzájárulását. Pontosabban: egyetemes üzenetként joggal kaphatott helyet László legen­dája a szlovák és német templomokban is, viszont csakis ott, ahol a határ­őr magyarokkal való szoros együttélés révén ezek történelmi hagyománya is tovább élhetett. (A magyar Szent László királyról mesél ma is a szlovák falu­si ember ha a templomában látható falképek témájáról kérdezzük.) Magyarország területén négy falképciklust ismerünk. Szent László le­gendájának falképeit a középkori Abaúj vármegye területén, ma Abaúj és Borsod megyében Szalonna valamint Vizsoly községek templomaiban fes­tették meg a XIV. században. Az abaúj-vármegyei középkori székelyekről már megemlékeztünk. Másrészt a legenda vizsolyi megjelenését a követke­ző adattal is kapcsolatba hozhatjuk: ,Amadé nádor Kassán történt meg­ölése (1311) után fiai Csák Máté pártjára álltak, de 1312-ben Károly király hadaitól Rozgony mellett vereséget szenvedtek. A király az Amadéfiak bir­tokait és várait elkobozta, s azt a territoriális hatalmat, melyet Amadé nádor élvezett, dél-franciaországi eredetű híveinek, az ugyancsak nádori méltósá­got viselő Drugetheknek adományozta, akik Vizsolyban tartották bírói széküket. 1330-ban Drugeth János Újvár, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung, Bereg és Ugocsa megyéknek tart gyűlést, s az 1331-i és az 1332-i vizsolyi gyűlést már röviden a hét vármegye gyűlésének mondják." 52 Ilyenformán a hét vármegye gyepűvédő székelyeinek 53 László-hagyománya talán nem véletlenül bukkan fel az egyébként szász alapítású Vizsoly templomában. Az ország dél-nyugati határvédelmét szintén székelyek és besenyők lát­ták el. 54 Az Őrség és Dél-Burgenland magyar nyelvjárása feltűnő hason­lóságot mutat a marosszékivel. 5 5 így a történeti Zala megyei székelyek szel­lemi hagyatékaként jelenhet meg a jugoszláviai Bántornya (Turnisce) falusi templomában is egy újabb falképciklus a kerlési ütközetről. 208

Next

/
Thumbnails
Contents