Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Jánó Mihály művészettörténész Sepsiszentgyörgy: Hitvédelem és határőrség (Észrevételek a gelencei felképek vizsgálatához)

tószentandrási (Liptovsky Ondrej) különös László-legenda ábrázolás,

42 a necpali (Necpaly) templom tetőterében pedig rejtőzködő falképek tűnnek fel. Ez utóbbi — Turóc megyében egyetlen — legendaábrázolás eredetével kapcsolatban el kell fogadnunk Lukács Zsuzsa magyarázatát, miszerint a szláv őslakosságú falu birtokosa, a Nacpáli család, ,,a lovag-ősök pogányok elleni hősi küzdelmére" utalva festette meg Szent László legendáját a XIV. században.

43 Ugyanakkor talán joggal gondolhatunk a határok védelmét ellátó „turóci és liptói jobbágyfiúk" legendaközvetítő szerepére is. A turóci és liptói jobbágy fiú réteg XIV. század végéig fennálló partikuláris nemesi jellege sok rokonságot mutat a székelység országos jogtól való különállásával.

44 Feltételezhető, hogy a határok őrzésével kapcsolatos hagyományviláguk is közös lehetett. Gömör megyében a „gömör őrök" megnevezés utal az egykori határvédelemre.

45 A cserhalmi ütközet emlékét e vidéken Rimabánya (Rimavská Bana) Karaszkó (Kraskovo) és Gömörrákos (Rákos) templomai őrzjk. Feltáratlan falképciklusról tudunk még Süvéte (Sivetice), Csetnek (Stitnik) és Hárskút (Lipovnik) templomaiban is. A „gömör-őröket" a székelyekhez hasonlóan kabar eredetű magyaroknak tartja a kutatás, akiknek közösségét „tízlándzsások székének" (Sedes X. Lancetorum) nevezi egy 1243-ból fennmaradt privilégiumuk.

46 E magyarság nyelvi beolvadása a szlovák és német lakosságba a XVII. század folyamán fejeződött be, míg a tízlándzsás kerület közigazgatási különállását még a XIX. század elején is őrizte.

4 7 A középkori Abaúj vármegyéhez tartozó területen székely összetételű helynév a Peder melletti Székelytó.

48 A nyelvtörténet Abaúj magyarságának nyelvét az Ormánság és Udvarhely nyelvével hozza kapcsolatba.

4 9 Szent László legendájának falképeit a korábbi Abaúj megyének ma Szlovákiához tartozó részén a kassai (Kosice) Szent Mihály kápolnában és Csecs (Cecejovce) helység templomában feltételezik. A Csecstől nem messze fekvő Debrőd lakói ma is székely eredetűnek tartják magukat.

5 ° Áttekintve a Felvidék Szent László falképeit, Liptó és Turóc megyében a székelyekhez hasonló „magyar menekülők" vagy „szökevény magyarok", Szepességben és Gömörben lándzsások" és ,,gömör őrök" hagyományaként ismerhettük fel a kerlési ütközetet. A felvidéki középkori gyepűk védelmét biztosító telepesek megnevezése minden esetben a határok őrzésével kapcsolatos kifejezés és nem a magyarságtól eltérő etnikumra utal. Igaz viszont az is, hogy a határőrökre vonatkozó adataink többsége a XI. és XIII. századból való, míg az első ismert szlovákiai falképek mintegy évszázaddal később, a XIV. század első felében készültek el és nem magyar, hanem szlovák és német közösségek templomaiban. Lukács Zsuzsa igen fontos adalékot hoz a legenda áthagyományozására vonatkozóan a Szepességből, ahol a felmorzsolódó határvédők hagyományait a szlovák és német lakosság őrizte tovább: „Azt, hogy a lándzsások 207