Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Jánó Mihály művészettörténész Sepsiszentgyörgy: Hitvédelem és határőrség (Észrevételek a gelencei felképek vizsgálatához)

Visszatérve a gelencei képsorra, a Felvonulás jelenete előtt egy szokatlan, csak Homoródszentmártonban ismétlődő képet fedezünk fel. Az elpusztult homoródszentmártoni falképeket Huszka József másolata alapján ismerjük, aki a László-legenda Felvonulás előtti jelenetét így értelmezte: „A királykihallgatásnál alighanem a leánya megmentéséért könyörgő nagyváradi püspököt akarta a festő, a király előtt térdeplő alakban előadni.

7 Ha figyelmesen szemügyre vesszük a képet, látni fogjuk, hogy Huszka véleménye alaptalan, ő maga sem értette az ábrázolt jelenetet, mivel a Képes Krónika leírásához ragaszkodva váradi püspökről beszél és sajnos nem magyaráz meg egy általa is lemásolt apró részletet. A homoródszentmártoni kép központjában Szent László király ülőalakját ismerhetjük fel. Jobbjában tartja attribútumát a bárdot, míg bal kezét áldásra emeli. A király előtt egy imádkozó ember térdepel, akinek alakját, ha viseletét megfigyeljük, nem azonosíthatjuk semmilyen egyházi személyével. A kép hátterében egy vár körvonalai bontakoznak ki és a vártorony mellett még egy emberi alak látszik, akinek szerepét a Huszka másolat alapján nem tudjuk eldönteni. A kép bal alsó sarkában egy dombon egy kis ház látható. Ez utóbbi részlettől eltekintve meglepő e kompozíció hasonlósága a gelencei falképciklus első jelenetével. A nagyon megrongált állapotban ránkmaradt gelencei képen szintén egy vár előtt trónon ülő, kezét áldásra emelő szent (korona nélkül) látható, mögötte egy álló szent alakja, előtte pedig egy, kezeit imára összefogó, térdelő sisakos katona. Figyelemreméltó, hogy amíg a homoródszentmártoni kép központi alakjában egyértelműen Szent Lászlót ismerhetjük fel, addig a gelencei „Kihallgatás" jelenetben a fő alak arca és ruhája a László-legenda alatt húzódó Passió Krisztus alakjáéval azonosítható. Mindezek ellenére az elmondottak még mindig nem zárják ki teljesen a „Kihallgatás" lehetőségét. Ha viszont a térdelő személy valóban a váradi püspök lenne, a jelenetnek kellene hogy legyen képi előzménye, azaz tudnunk kellene már a leányrablásról ahhoz, hogy együttérezhessünk a ,,könyörgő nagyváradi püspökkel". A lány elrablását csupán a bántornyai mester festette meg a falképciklus első jelenetében, de az elrabolt lánya megmentéséért könyörgő püspök „kihallgatásának" jelenetét mégsem látjuk sehol a bántornyai képeken. Ezekután, mivel a gelencei ciklus első képén sem történik a legcsekélyebb, legáttételesebb utalás a leányrablásra, más oka lehet a szent (Krisztus) előtt térdelő ember könyörgésének. Mint említettük, a gelencei és homoródszentmártoni legendaábrázoláson kívül egyetlen ismert falképciklus sem tartalmazza a kérdéses jelenetet. Az ikonográfiái eltérésekben bővelkedő Anjou Legendárium sem segít a kép megfejtésében, hiszen a László és a kun harcát megelevenítő képsor itt az ütközet ábrázolásával indul.

8 Hol találhatjuk a kulcsát a kép rejtett értelmének? Szent László csodatételei és a személyéhez fűződő legendák közül furcsa módon éppen a kunnal való harcát, a szent király legvilágibb lovagi tettét 198