Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Jánó Mihály művészettörténész Sepsiszentgyörgy: Hitvédelem és határőrség (Észrevételek a gelencei felképek vizsgálatához)

tartotta méltónak arra az egyház, hogy más szentek életéből vett jelenetek között a templomok falképein megjelenítsék. Bizonyára nem véletlenül! Vizsgáljuk meg a gelencei templom többi falképciklusát, hiszen a templom falfestményeinek egységes ikonográfiái programjában a László-legenda nem maradhat elszigetelt, összefüggésektől mentes különálló képsor. A templomhajó belső, északi oldalán, a László-legenda jelenetei alatt Krisztus Szenvedéstörténetét beszélik el a képek. Szemben, a déli falon a Feltámadást és az Utolsó ítéletet festették meg a hajdani mesterek. A krisztológiai témán kívül két szent életrajzából láthatunk megrázó jeleneteket. A déli falon Alexandriai Szent Katalin vértanúhalálának története „olvasható", a nyugati oldal falképei között Szent Jakab legendájának töredékei derengenek. Ebben a környezetben látjuk tehát László király pogányok elleni harcát. A keresztény hit és mártíromság olyan jelképei között áll előttünk a szent király „amelyek a maguk sejtésekben gazdag teljességével egyetlen összbenyomásba foglalják a látszólag különböző dolgokat."

9 Kurcz Ágnes állapítja meg a magyarországi lovagi kultúra elemzése kapcsán, hogy „ . . . nálunk az okleveles és elbeszélő források alapján a krisztianizációs és lovagi — hősi erények olyan ötvözete mutatható ki, amelyben a vallásos motiváció rendkívül erős."

10 Persze — tudjuk — teszi hozzá Vizkelety András — a XIV. században a László-ciklusok keletkezése idején, egész Európában megindult egy hasonló folyamat. A lovagi erényrendszer és az azt hordozó lovagi kultúra már elvesztette autochton értékét és a keresztény erkölcstan fokozott támogatását vette igénybe. Történhetett ez száraz-didaktikus vagy „költői", allegorikus formában egyaránt."

1 x A „krisztianizációs és lovagi-hősi erények ötvözete" megfelelő jelképrendszer használatát feltételezi a kor képzőművészetében és így a gelencei faiképeken is. Nézzük tehát a jelképeket! A gelenceivel rokon homoródszentmártoni László-legenda első jeleneténél átsiklottunk egy apró részleten. A kép alsó sarkában váratlanul, mondhatni zavaróan egy egyszerűen megrajzolt, sziklára épült ház képe villan elő. Zavaró lehet valóban a képi kompozícióban, de ugyanakkor minden eddigi kérdésünkre és bizonytalanságunkra feleletet adó jelkép, olyan, mely értelmet ad a kezét áldásra emelő szent jelenlétének és erőt a hitért harcbainduló embernek. Az egyház szimbólumának megjelenése a homoródszentmártoni képen közelebb visz minket a gelencei kép megfejtéséhez is. Bár Gelencén a sziklára épült ház rajza hiányzik, az egyház jelképét a háttérben álló szent alakját ismerhetjük fel, valamint a füstbenálló románkori épületet, a várat. Az európai gótikus festészetben megjelenő románkori épület egyházat jelképező szerepére E. Panofsky hívta fel a figyelmet.

12 így, az ő megállapítása alapján a mi László-legendánk ún. Várjelenetét, pl. Bögöz, Liptó199