Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Jánó Mihály művészettörténész Sepsiszentgyörgy: Hitvédelem és határőrség (Észrevételek a gelencei felképek vizsgálatához)

moródszentmárton). A hadba vonuló királyt megáldja a váradi püspök, míg a király fogadalmat tesz (?) (Gelence, Bögöz). 2. A magyar lovasság — többnyire páncélos lovagok — felvonulása. Variáns: kivonulás a várból (Tereske). 3. Lovasütközet a magyar és a kun sereg között, esetleg László és a későbbi leányrabló kiemelésével (párharc-jelleg). 4. Üldözés, közben általában lovas párharc László és a leányrabló kun között (mindketten lándzsával, vagy a kun nyergéből hátrafordulva nyilaz). 5. Küzdelem lóról szállva (birkózás): a lány tétlen néző, vagy bárddal (karddal) hátulról megsebzi a kun lábát. A küzdelemben a lovak is résztvesznek (Sepsikilyén, Bögöz), esetleg (a Képes Krónikában) fejüket egymásra hajtják (a küzdelem jele?). 6. A kun lefejezése. 7. Pihenés egy fa alatt. A fa többnyire hársfa (szív-alakú levelek) a lovak sokszor a fához kötve állnak, fegyverek a fára akasztva vagy hozzá támasztva (földbe szúrva?) (Füle). A pihenés egyszer (Vitfalva) szobában, kereveten történik. Egyszer (Bántornya, Aquila János műve 1383 körül) pihenés-jelenet a kunnal. 8. A ciklust további, nem szorosan az epizódhoz tartozó jelenetek zárják le. Hazatérés, koronázás, a László-vita más csodái (Bántornya),

5 a kunok meghódolása vagy az elesettek eltemetése (Homorodszentmárton)". A Huszka által megnevezett gelencei első jelenetet csupán Vizkelety részletezi, ám ő is csak mint a történethez szorosan nem tartozó bevezető jelenetet ismeri fel. Általában a teljes legendaábrázólás első jelenetét Várjelenet vagy Kivonulás néven ismerjük. ,,Ez az első kép — olvashatjuk László Zsuzsánál —, rendszerint egy várat ábrázol. A toronyban harsonát fújnak. László seregével kivonul és a várnép búcsút vesz tőle."

6 Figyelmesebben megvizsgálva az ismert falképek első jelenetét a következő eredményre jutunk: bár a vár valóban látszik, az események nem a várban történnek, a vár csak háttér, a Kivonulás vagy még pontosabban a Felvonulás kelléke. Igazi Várjelenetként csupán a bántornyai (Jugoszlávia) első jelenetet értelmezhetjük, ahol a Képes Krónikában elbeszélt kun betörést, Bihar várának ostromát, sőt a leányrablást is megfestette a művész. Felvonulásjellegét erősíti a képnek a bögözi falképciklus első jelenete is, amelyben búcsúztatásra vonulnak ki és imádkoznak a nők, a szent püspök megáldja a felvonuló sereget, harsonázok állnak a vár fokán. A karaszkoi falfestményen a vár ablakából néznek a felvonulók után (talán egy szerelmespár?), a zsegrai első jelenetben a vár fokáról búcsút int az otthon maradó. A legendaábrázolás tehát általában a Felvonulás jelenetével indul, ezt követi az Ütközet, a leányrabló kun Üldözése, a Birkózás majd a Lefejezés és végül a Pihenés. 197