Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Jánó Mihály művészettörténész Sepsiszentgyörgy: Hitvédelem és határőrség (Észrevételek a gelencei felképek vizsgálatához)

A László király és a kun párharcát ábrázoló falfestmények ikonográfiáját vizsgáló kutatás a megmaradt emlékek alapján általában hat fő jelenetre bontja a legenda képsorát. A hat alapjeleneten kívül előforduló, más képet ikonográfiái eltérésnek, a mondanivaló szempontjából elhanyagolhatónak vélte a kérdéssel foglalkozó irodalom. Pedig nincs két olyan falképciklus, amely egymással minden részletében megegyezne. A felbukkanó eltérések nem csupán a legenda részletesebb ábrázolását tartalmazzák, hanem olykor más értelmezési lehetőséget is megengednek. A gelencei falképek vizsgálata során például feltűnt, hogy a legendaciklust indító első jelenettel alig foglalkozott a kutatás. Huszka József, aki a múlt század nyolcvanas éveiben több székelyföldi képsort elsőként írt le, a gelencei Szent László legendát így bontotta jelenetekre : 1. a királyi kihallgatás (audientia) 2. a király megáldása és fogadalma 3. a magyar sereg felvonulása 4. az ütközet 5. a király lóháton üzi a leányrabló kunt 6. a birkózás 7. a kun lenyakazása.

2 Vasile Drägut, az erdélyi középkori falfestészet kiváló ismerője a következő hat jelenetet nevezi meg a legendából: 1. A váradi püspök áldása 2. Harcbaindulás 3. A kerlési csata 4. A kun üldözése 5. Birkózás a kunnal 6. A kun lefejezése.

3 Lukács Zsuzsa, aki 38 feltételezett, elpusztult és meglévő falképciklus összehasonlító táblázatát készítette el, a következőképpen nevezi meg az összes falképre jellemző hat fő jelenet-típust: 1. Várjelenet (Szent László búcsúja, kivonulás) 2. Csatajelenet 3. Üldözés (abban az esetben ha nem a Csatajelenetben ábrázolják) 4. Birkózás (párviadal) 5. A kun lefejezése 6. Pihenés.

4 Ikonográfiái eltérést Gelencén nem tüntet fel! Legutóbb Vizkelety András a legendaábrázolás eredetével foglalkozva az alábbi nyolc jelenet-típust és ezek variánsait írta le : „1. Esetleges, nem szorosan a történethez tartozó bevezető jelenet. Pl. jelenet a várban: királyi kihallgatás, amelynek során — Huszka véleménye szerint — az apa a lánya megmentéséért könyörög (Gelence, Ho196