Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Pozsony Ferenc néprajzkutató Kolozsvár: Látomások a vallásos közösségek életében

így beszélgetett Szűz Mária akkor éjjel velem reggelig, amíg a Nap feljött. S hiszem, fel vót jőve a szentem. S akkor es aval álmodoztam. Mikor felkeltem, úgy elvitte az a gondolatomot, mintha nem es lett vóna. Éjjel ő tartott meg engemet élő napba, hogy én megmaradtam tovább."

13 Luca néninek, vallomása szerint, a nyolcvanas években egy karácsony szenvedején este volt egy második látása is. Aznap este el akart menni a misére, de rosszul érezte magát a gyomrával. Lepihent egy kicsit, s elnyomta az álom. Akkor ébredt meg, mikor már jöttek a szomszédjai a miséről. ,,Ó sírtam egyet. Mondám, hogy gonosz teve engem erre, hogy én lefekedjem, hogy én ne tudjak a templomba Jézus születésire elmenni. Lefekedtem akkor, s elaludtam, s karácsony reggelre szemeim kipillantak akkor. S így elvigyázkodtam, s láttam, világ van. S akkor lehunytam a szememet, s láttam a falon. Láttam Szent Józsefet és Jézuskát a jászolyban, s Szűz Máriát. S néztem így, s nyitom a szememet, hogy lássam meg így a szemem fényivel, kinyitva a szemem, de akkor nem látszott. Behunytam még egyszer a szememet, s nézem még így, s világ lett. S úgy láttam szépen, hogy ott vót. Olyan szép jászoly, széna téve beléje, Jézuska rijta, s Szűz Mária, s Szent József mellette. S valami barmok es vótak: valami szamár, s úgy hogy leheltek reá."

14 Régebben is volt látomása, még az 1940-es nagy földrengés után közvetlenül. Az emberek Klézsén egy újabb földmozgásra vártak. Felöltözve aludtak, s tiszta, ünnepi öltözetüket vették magukra esténként lefekvés előtt. Luca néninek, mivel akkor kevés ünnepi inge volt, éjszakánként nem aludt el, hogy ha jön a földrengés, gyorsan fel tudjon öltözni ünneplőbe, tiszta gúnyájába, s majd úgy néz szembe a természeti csapással, s úgy fogadja a halált. „S akkor egy este, mán két hete vót, de beteg vótam abból a nagy nehéz álmatlanságból, hogy nem tudtam aludni. Egy szombat este csak lefeküszöm nénémhez. Oda lefeküdtem, s elaludtam. Szombat este vót. Másnap reggel kilenc órakor ébredtem meg. Vasárnap reggel odajött Jézus, bejött az ajtón, s mikor a zajtón így bejött, a hátát neki tette így az ajtónak. S azt kérdezte: — Mit csináltok? S mondom: — Itt ni, nyugszunk. S azt mondja: — Ugye jól esik ez álom? Mondom: — Erőst jól esik. De két hete, hogy nem aludtam. De azt mondja: -Mét? 189