Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Gazda Klára néprajzkutató Sepsiszentgyörgy: Vallásos élet, vallásos nevelkedés Esztelnéken

tak) kilenc csoport van, egyenként tizenöt taggal. Ebben gyermekek csak felvétel előtti jelöltek, mert a tagság felelősségteljes kötelességgel jár: ahhoz, hogy ki-ki a feltett reménységéhez szükséges kegyelmet elnyerje, az olvasó (imádságciklus) egyetlen láncszemének, a koszorú egyetlen rózsájának sem szabad hiányoznia. Mindenki a neki kisorsolt titokkal kiegészítve imádkozza el naponta a tizedet, s a szentképeket, melyek a titkot jelenítik meg, a hónap első vasárnapján a templomban a pap sorsolja ki, és a csoportfelelős magának felírja. Régebben ő hordta szét a házakhoz a titkot. Hogy nehogy megszakadjon a lánc, egy-egy buzgóbb asszony vállalásán felül is imádkozik. Haláleset alkalmából a Társulat tagjai hangosan mondják el a rózsafüzért elhunyt embertársuk fölött. A vallásos élet felnőtt társadalomhoz kapcsolódó szokásai az utóbbi évtizedekben csaknem mind kimaradtak. A kommunista diktatúra betiltotta a templom falán kívüli vallásos tartalmú rendezvényeket, mint a határkerülés, betlehemezés, szent István köszöntés, búcsújárás. Elsorvadt a Harmadik rend, az Oltáregylet. Azdfjak különben is a gyárakba ingáznak, három váltásban dolgoznak, s a rendszer nem volt tekintettel a vallásos ünnepekre, sőt, tudatosan szabotálta, vagy ellenszervezte azokat. Mindez hozzájárult a hitélet gyengüléséhez. * Az esztelneki vallásos élet, vallásos nevelés hagyományainak reális értékeléséhez összehasonlítási alapra lenne szükség. Ennek hiányában vélekedésem csak szubjektív lehet. Kétségtelen, hogy a falu szokásvilágában a világi és vallásos, az egykori pogány és később keresztény elemek egymásba ötvöződve vannak jelen: a pogány ráolvasásból ima lesz, a mágikus körből megszentelő körmenet, határkerülés és fordítva: a szentelés egyszersmind gonoszelhárító szertartás, a szentelmény mágikus tárgy. Másfelől, a szent fennköltségét gyakorta ellenpontozza a hétköznapi profán vaskosság, talán azt jelezve, hogy a paraszti élet túl nagy kilengéseket semmilyen irányba nem enged. A szentferencrendi zárda, úgy tűnik, valóban színes, változatos kereteket biztosított a közösség hitélete számára. Az egyszerűség, szelídség, lelki gazdagság és imádságos élet propagálásával, a nép lelkéhez közelálló kultuszaival: Mária, szent Ferenc, az Oltári szentség és Jézus Szent Szíve tiszteletével, a rend tagjainak erkölcsnevelő, tanító, népművelő, öntudatápoló és gyógyító tevékenységével, olyan humánus tartalmakat közvetített, melyek mintául szolgáltak az erkölcsi magatartáshoz és lelki élethez, de még a hétköznapi problémák megoldásában is eligazítottak. A XX. század második felének gazdasági-társadalmi-ideológiai környezetét azonban már csak részlegesen tudta ellensúlyozni. Várható, hogy az 1989 decemberi forradalom megújulást hoz a vallásgyakorlás intézményes feltételeinek biztosításában. 174