Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Gazda Klára néprajzkutató Sepsiszentgyörgy: Vallásos élet, vallásos nevelkedés Esztelnéken

A falu élete mai vajúdásának láttán, a hitélet jövőjét illetően jóslatokba bocsájtkozni azonban aligha lehet. Egy biztos: a lelkészekre a jövőben óriási felelősség hárul. JEGYZETEK 1 Gazda Klára, 1980. 2 Orbán Balázs, 1868, 104, 114. 3 Dr. P. Boros Fortunát szerint a reformáció után a ferencrendiek Mikháza mellett a második Szentfölddé alakították Esztelneket és környékét. 1927. 89. 4 Orbán Balázs, 1868. 114. 5 1638 körül a ferencrendiek megszervezték a nyújtódi rendházat, ekkor négy rendházuk volt: a másik három Csíksomlyón, Fehéregyházán és Mikházán. Dr. P. Boros Fortunát, 1925, 487-488. ^övid idó're még egy házat kaptak Szárhegyen, de a fejedelem lassanként (1648-ban) beszüntette a nyújtódi, szárhegyi és fehéregyházi alakulatokat." „II. Rákóczi György alatt Nyújtódon a ferencrendiek nem maradhattak meg." Dr. P. Boros Fortunát, 1927. 89. 6 ,,Nagy Mózes, gelencei plébános megszánta szüló'faluja magárahagyatottságát, sok munkát adott neki a kilenc falu lelki gondozása, azért maga mellé társakul kérte a ferencrendieket. 1678 előtt egy papot vett maga mellé segédlelkész címen és a kicsiny szent György kápolna mellett telket vásárolt, s két rendtag részére faházat építettek. A háromszéki protestánsok 1678. május 23-án panaszt emeltek az új kolostor ellen, de Mikes Kelemen kivédte a ferencrendieket, s azt felelte a panasz kodóknak, hogy az nem kolostor, hanem egyszerű ház, melyben az esztelneki segédlelkész és társa lakik. Néhány évig (1678-1684) a közgyűlésen Esztelnekkel nem foglalkoznak A protestánsok további tiltakozásától nem volt mit tartani, 1684-ben Dóczi Imrét rendelik Esztelnekre, ki megkezdte a kolostor építését, mely 1690-ben már négyszögű alakot nyert és 1721-ben kolostori rangra emelik a házat." Dr. P. Boros Fortunát 1927. 89-90 és uő. 1925, 488-489. 7 ,A lelkipásztorkodás terén elért eredmények mellett a kolostornak történelmi nevezetességet az ad, hogy a kolostor mellett a legrégibb időktől kezdve iskola állott fenn. Az állandó elemi iskolára az első alapítványt Nagy Mózes tette. A költészettanig fejló'dött ki, de Esztelnek félreeső helyen van, s nem felelt meg a felsőbb iskola elhelyezésének. A nagyobb iskola így került Kézdivásárhely külvárosába még a XVII. század végén. Mihálcz József 1000 forintos alapítványt tett az iskola részére, hogy ezen félreeső helyen a fiatalok neveltessenek és a hazának jó polgárok képeztessenek. A szegény gyermekekről aképpen gondoskodott, hogy ösztöndíjaikra két sessiot hagyott Polyánban és egy malom jövedelmét". Dr. P. Boros Fortunát, 1927. 110, 90. ,A nevelőintézetek beosztását 1723-ból ismerjük. Reggel korán kelnek, este korán fekszenek. Ebédre 11 órakor csengetnek, s este 6 órakor vacsoráznak. Az erkölcstant Esztelneken tanítják." Uo. 238. „Ugy itt (Mikházán), mint Esztelneken, a nemzeti iskola mellett latin iskolát is találunk, és 1686-ban teljesen beszervezik a rendi papnevelőt". Dr. P. Boros Fortunát, 1925.489. 1780-ban lïsztelneken elemi és grammatikai osztályok működnek s az iskola mellett a rend szemináriumot tart fenn. Dr. P. Boros Fortunát, 1927. 247. 1782-ben alcsíki és felsőháromszéki serdülők tanultak a szemináriumban. 1808ban a tanítványok száma 147. Gazda Klára, 1980, 404-405. 175