Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Gazda Klára néprajzkutató Sepsiszentgyörgy: Vallásos élet, vallásos nevelkedés Esztelnéken

tus 15, Kisboldogasszony: szeptember 8, Szeplőtelen Fogantatás: december 8) melletti más Mária ünnepeken is végeznek ájtatoskodást. Visszakanyarodva a hét napjainak hierearchiájára, természetes, hogy ezek rendjében a vasárnapé, az Úr napjáé a vezető szerep. Megszentelése mindenki számára kötelező : a vasárnap délelőtti szentmiséről csak a tüzpásztor maradhat el,

25 vecsernyéig, de addig is a hazatérő családtagok részt kívánnak belőle („Adjon Isten részt a szentmiséből") Helyi szokás — az Esztelnekről elszármazottak szerint — a misezáró közös, hangos imádság, mely felrázza, katarzist vált ki az elmondóiból. Vasárnapra esik egy sereg nagy ünnep, így a feltámadásé, a Szentlélek eljöveteléé. Utóbbit az esztelnekiek a csíksomlyói búcsún ünnepelik. A búcsú, vallásos tartalmai mellett a szomszédos vidékek lakóival való kapcsolatteremtés (egymás látogatása, „kölcsönevés") alkalma. A középkorban Esztelneknek nagy vonzáskörzete volt. Csodatevő kútja és a mellette levő kápolna pusztulását követően már csak a szomszédos falvak lakói jönnek át Szent György és Simon Júdás, a két templom védőszentje napján. Az esztelnekiek Szent Erzsébetkor a csomortániaknak, Szent István napján a kézdiszentlélekieknek, a Szentkereszt feltalálása napján a polyániaknak, Szent Béla napján a bélafalviaknak adják vissza a látogatást. Valamennyinél nagyobb jelentőségű azonban a székelység legfőbb búcsújáróhelyére, a Csíksomlyóra való el zárán doklásuk. Az évkor ünnepei során sor kerül az ember élete színterének, kellékeinek, munkája gyümölcseinek megszentelésére. Vízkeresztkor a házát, Gyertyaszentelőkor a gyertyáit, virágvasárnapkor az év egyik első virágát, a vadontermő fűzfabarkát, nagyszombaton a vizet, tüzet, húsvét vasárnapján az ételt (sonka, tojás, kalács, pálinka) és a bevetett határt, Márk napján fűbúzahatárt és jelképesen az egész termést, Űrnapján a falu belterületét szenteli meg a pap. A szentelmények az egészségvarázslás fontos kellékei a hívek kezében. Pogány egészségvarázsló rítusokra utal vissza a nagypénteki mosakodás, lófürösztés, a húsvéti locsolás,

2 6 az aprószenteki vesszőzés. Egészségbiztosító szertartás a Balázs-napi balázsáldás. De megszentelődik maga az egyén is. Először, amikor a keresztség szentségében részesül, s annak megerősítésekor, a bérmáláskor, az oltári- és bűnbánatszentségekben való akárhányszori részesülésekor, a szülő asszony a kiszabadulásakor, a beteg a szent kenet feladásakor, a halott a temetésekor. A nagybeteg mellett ott virrasztanak, imádkoznak a Rózsafüzér Társulat tagjai, s az ő közös imájuk előzi meg a temetési szertartást, és kíséri utolsó útjára a halottat. A kegyesség megnyilvánulásai ezek, embertársaik lelki üdvéért, ugyanezt szolgálja a halottaknapi kenyérosztogatás istennébe, halottaikért, az aznap esti gyertyaégetés sírjukon, s az évente egyszer értük mondatott mise. A gyermekek jelen vannak, más, felnőtt hívekkel együtt, az ünnepi szertartásokon: keresztelőkön, esküvőkön, temetéseken, az adventi hajnali miséken, a missziókon, a májusi, júniusi, októberi vecsernyéken, a balázs169