Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Gazda Klára néprajzkutató Sepsiszentgyörgy: Vallásos élet, vallásos nevelkedés Esztelnéken

áldáson, a nagyheti keresztútjáráson, a nagyszombati víz-, tűz- és gyertya­szentelésen, a húsvétvasárnapi ételszentelésen, a búzaszentelési, feltáma­dási és úrnapi körmeneteken. Résztvettek korábban a közös ájtatoskodáso­kon: szentcsaládjáráson, keresztútjáráson, rózsafüzér végzésén, a közeli fal­vak búcsúin. A fiúk (újabban a lányok is), ministrálnak. A ministráláson tanúsított buzgalmuk jutalmául a fiúk részt vesznek a házszentelésen : két kisebb fiúcska csengettyűsként jelenti be a házszentelők (a pap, kántor, me­gyebíró és két nagyobb kísérő fiú), a vidimuszok érkezését. A gyermekek vallás iránti érzelmi kötődését az ünnepi rítusban rájuk osztott megtisztelő feladat vagy szerep is fokozta. Karácsonykor részt vet­tek az oltár mellett álló karácsonyfák díszítésében, az éjféli misén betlehe­mes játékot mutattak be, két kislány, angyalnak öltözve, hófehér ruhában, fehér koszorúval és hófehér szárnyakkal mozdulatlanul állt az oltár két oldalán. Búzaszentelőkor régebben a lányok fűbúzából koszorút fontak és aggattak a határbeli keresztekre s a szentelt búzából egy szálat imakönyvük­be préseltek. Űrnapján a körmenetben virágot szórtak a pap előtt. Vallásos ünnepélyeken ma is énekelnek a kórusban, verseket szavalnak, régebben val­lásos színdarabokat is betanultak, s azt a szomszéd falvakban bemutatták. Az ünnepi szokások repertoárjában jelentős szerep jut az egyházi szertar­tásoktól független vallásos tartalmú rigmusoknak, templomi énekeknek. A karácsonyi kántálás — perecéneklés — zenei anyaga {Pásztorok, pásztorok, Mennyből az angyal) tulajdonképpen azonos a templomban énekeittel, a bekérező versek, aprószenteki mondókák szövegei nemegy esetben utalnak a szálláskeresés motívumára. 2 7 Gyakori a Jézus üldöztetésére, szenvedéseire, Mária fájdalmára utaló motívum az aprószenteki mondókákban és húsvéti locsolóversekben. 28 Ezek elemzése külön tanulmányt érdemel. Ismételgeté­sük az ünnep során mindenesetre a vallásos tudattartalmak ébrentartását szolgálja. E sokféle hatás azonban nem tudja ellensúlyozni a nagyobb gyermekek­ben felébredő kételyeket. Kilenc—tíz éves koruk után már az ellentmondá­sok felismerése kezdi kikezdeni korábbi tiszta hitüket, s ezt nagymértékben táplálta az utóbbi 45 év ateista neveléspolitikája. Megmaradtak a vallásos élet külső megnyilvánulásai, amelyeket az iskolai tilalom ellenére is vállal­tak, de már kisebb lelki intenzitással megélve. 3C) A vallásos szokások kiteljesedése. (Ifjúkor). A megismert vallásos szokásrendszer néhány eleme életkori sajátosságok­hoz kötött, s ezért csak ifjúkorban vehető birtokba. Ilyen a karácsonyi pász­torjáték, 29 melyre bonyolultságánál fogva (jelmezek készítése, énekek, sze­repek betanulása, két héten keresztüli, szélesebb körzetben - a szomszéd falvakban - házról házra járva való előadása) a nagylegények vállalkoztak. A karácsony első ünnepe éjjelén szokásos Szentistván-köszöntés és a lányok megéneklése 30 szintén a fiatalok kiváltsága, nemcsak a késői (éjszakai) idő­170

Next

/
Thumbnails
Contents