Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Gazda Klára néprajzkutató Sepsiszentgyörgy: Vallásos élet, vallásos nevelkedés Esztelnéken

közül — az Űrnapja, már csütörtökre esik. Ilyenkor a falu apraja-nagyja kikerülésen (körmeneten) vesz részt, a falu belterületén rögtönzött (nyírág sátor alatt, terített asztalon, gyertyából, virágból és szentképből álló) oltár előtt imádkozik. A leggazdagabb képzetkört és szokásrendszert Jézus Krisztus nagypénteki kereszthalálának története alakította ki. Az azt megelőző hathetes nagyböjt az imádkozás, önmegtartóztatás, lelki megtisztulás időszaka. Az ilyenkor tartott missziókon ma is zsúfolásig telik meg a templom. Korábban szokás volt a keresztút]arás: kisebb ájtatos csoportok — bennük gyermekek is — esténként, vagy hetente kétszer, házról házra jártak, elimádkozták a keresztúti ájtatosságot, majd kinálmáció (főtt kukorica) mellett világi dolgaikról beszélgettek. Ma virágvasárnap, nagyszerdán és nagypénteken, a templomban tartanak keresztútjárást: a szentképek megjelenítette stációk előtt megállva, közösen imádkoznak. Virágvasárnap és nagypénteken a templomban a kórus és a legjobb énekesek előadják a Passiót. Ennek szereplői felnőttek. Nagypéntek és hamvazószerda böjtös ünnepek. De böjtölnek minden pénteken. Ilyenkor nemcsak a húsételtől, de még talán a fölösleges beszédtől is tartózkodnak. A Megváltó nagypénteki áldozatára emlékeztet a Jézus Szíve kultusz is.

24 Aki házában ilyen témájú képet tart, a jó Isten segítségére, a kép baj elhárító hatására számíthat. Jézus Szíve tiszteletére sok felnőtt felajánlást tesz: minden hónap első péntekén gyónik, áldozik, imádkozik, abban a reményben, hogy elnyeri a boldog halál kegyelmét, vagyis nem múlik ki bűnös állapotban. A betegek számára ezt a lehetőséget a pap úgy biztosítja, hogy e napon beteget látogat és házuknál szolgáltatja ki a szentségeket (betegek szentsége). A szombat a Fájdalmas Anya, Mária ünnepe. Nagyszombaton este tartják a víz- és tűzszentelést, a feltámadási szertartást. A Megváltó feltámadásának tudata többek közt a betegek reménysége. De Máriához, a szenvedések tudójához nemcsak a betegek fordulnak, még a férfiak is, hanem az anyák és általában a szenvedők. Mindenkinek van valami titkos kívánsága, aminek teljesüléséhez a segítségét kéri. Nagy lelki szükségben gyakran hangzik el a „Most segíts meg, Mária" kezdetű ima. A Mária ábrázolások is elsősorban Mária tisztaságára, gyógyító segítségére utalnak: talán ezért kedvelik a lourdesi Máriát. A Szűzanya példája imádkozásra, lelki megtisztulásra készteti követőit: sokan felajánlást tesznek: minden hónap első szombatján •gyónnak, áldoznak. Mária, a Rózsafüzér Királynője tisztelői Rózsafüzér Társulatokba tömörülnek, a Rózsafüzér koszorút adventi, böjti időszakban és pünkösd előtt közösen, hangosan is szokták imádkozni a mise megkezdése előtt. Ebben a gyermekek nemcsak hogy részt vesznek, hanem ők az előimádkozók: a kisebbek kettesével, a nagyobbak egyenként mondják az ima szövegét. Régebb Mária kongregációt is szerveztek a faluban. A Mária tisztelők a nagyszámú Mária ülő ünnep (Gyertyaszentelő Boldogasszony: febr. 2, Gyümölcsoltó Boldogasszony: március 25, Nagyboldogasszony: augusz168