Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Gazda Klára néprajzkutató Sepsiszentgyörgy: Vallásos élet, vallásos nevelkedés Esztelnéken

Gazda Klára (néprajzkutató Sepsiszentgyörgy): VALLÁSOS ELET, VALLÁSOS NEVELKEDÉS ESZTELNEKEN Gyermekvilág Esztelneken című monográfiámból

1 kimaradtak a népi vallásosságra vonatkozó megfigyelések. Ennek csak részben volt a cenzúra az oka: témámat ugyanis, tudatlanságból, egyoldalúan közelítettem meg. Utóbb felismerve, hogy a vallásosság mennyire nagy szerepet játszott a közösség életében, erkölcsi kötelességemnek tekintettem ilyen vonatkozású kiegészítő gyűjtéseket végezni és azokat közreadni. Esztelnek „szentföldi" falu. A „Szentföld", tágabb értelemben a Kézdivásárhely környéki, a várostól nagyobbrészt észak felé húzódó, a Kárpátokig kiterjedő, katolikus lakosságú terület egészét foglalja magába,

2 „ahová Luther nem jutott el", szűkebb értelemben pedig csak az esztelneki szentferencrendi zárda közvetlen kisugárzási területét, vagyis Esztelnek és Kurtapatak falvakat.

3 Hogy Esztelnek valóban kultikus hely volt már a középkorban is, azt az egykori búcsújáró helyként való működésére vonatkozó feljegyzések igazolják, melyek szerint vonzerejét csodatevő, szem- és főfájásokat gyógyító kútja, s a mellé épített, szent Erzsébetnek szentelt kápolna biztosította. 1734-ben az árvíz elvitte az imolát és tönkretette a forrást.

4 Utóbbi körülbelüli helyén ma egy szintén különleges tulajdonságokkal rendelkező kút áll: vízszintje mintegy másfél méterrel magasabb a mellette folyó patakénál, rendkívüli bő vize homolyogva (bugyogva) jön fel és télen sem fagy be. A falu népe Jézus kútjának, az Úr kútjának nevezi, mondván, hogy „valamikor Jézus urunk itt kellett, hogy járjon. Könnyen meglehet, hogy ő merített belőle". S bár ivásra, mosásra egyaránt használják, jeles napokon, utóbb vízkereszt, korábban Úr napján, megkoszorúzták, s ilyenkor meg is szentelte a pap. Más kultikus elnevezésű forrás a falu határában a Boldogasszony kútja. A Szent György nyíre, a zárda templomának védőszentjéről kapta a nevét. E szent helyre ugyanis, egy négy évtizeddel korábbi nyújtódi kísérlet kudarcbafulladása után,

5 1677-ben Esztelneken kolostort létesítettek, amelynek a protestánsok ellenállása miatt csak 1684-től kezdtek épületet emelni, ami 1720-ra készült el.

6 1721-ben Esztelnek Csíksomlyó és Mikháza mellett az erdélyi ferencesek harmadik legfontosabb végvára, négy pappal, egy testvérrel és tizenegy bölcseletet hallgató növendékkel.

7 A XVIII. században jelentős kulturális központ, 5000 kötetes könyvtárral, iskolai színházteremmel.

8 159