Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Tánczos Vilmos tanár Csíkszereda: Adatok a csíksomlyói kegyhely búcsújáró hagyományainak ismeretéhez

ték. A Salvator kápolnánál került sor a Jézus szíve litániára, az Ó, áldott Szűzanyánk . . . kezdetű Mária-énekre, valamint a Hallgassatok csak énrám jól. . . kezdetűre, melynek refrénjét (Vegyük fel a Szent Olvasót, kössünk rajta gyöngykoszorút stb.) az egész csángóság énekelte. A moldvai csángók pünkösd reggeli napimádása egyedülálló néprajzi jelenség az egész magyar nyelvterületen. Azt tartják, hogy a Napban az isteni harmadik személy, a Szentlélek galamb formájában az arra érdemeseknek megmutatkozik: „Látnak sok mindent a Napba. A Nap mutissa a Szentlelket. Mikor jő fel a Nap s a tisztaság. Én es sokszor sokat láttam, de nemcsak én, hanem a nép látott. Láttom a Szentlelket, láttom a Golgota hedzsit három keresztvei. Két kereszt idzs dőlt félre, s a nadzsobbik idzs közép heljt. Az vot a Krisztus keresztje. Utána osztánes láttam, hodzs a Krisztus ment fel a Golgota hedzsin. Emelte a keresztet, esett le. Még kőt fel, még ment a nadzs magos hedzsre. Udzs láttam, ahodzs itt mü most lássuk edzsmást. Láttam osztánd es, hodzs a Napból szakadott lang. S akkor megláttam a Szentlelket, uljan vot mind egy galambecska. Az idén esmen nadzson szépen tetszett ki a szenség. Csiálodott edzs a szenség, de több színben. Több szenség. S a szenségből csiálodott edzs nadzs kereszt. Dzsült essze, csiálodott edzs küssebb kereszt. De több rend! Több rend! Szoporodott. Nadzson szépen láttuk az idin es, nadzson szépet mutitott. S nem csak én láttam, hanem látta a nép ott. Én láttam ezt, más látott edzsebeket. Mindenki, ahodzs van neki a kedzselme. A meritje. A bücsülete. Régebben aszondták, hodzs vot ameljik még látott balaurokot es a Napba. Sárkányt. Ha rösz vot. Meljik rósz vot, gonosz vot, az nem érdemiette meg, hodzs lásson szép dogokot. Ezt én idzs hallottam az öregektől."

5 3 A Naphoz kapcsolódó hiedelemnek megfelelően a csángók napimádásakor használatos legjellegzetesebb éneke a Jöjj Szentlélek Istenünk. De ilyenkor a búcsúvezetők irányításával el szokták énekelni a Te Deumot és más énekeket is. A kegyhelyet látogató búcsúsok a Csíksomlyón való tartózkodásuk ideje alatt legalább egyszer igyekeznek felmenni a szentélyben lévő Mária-szoborhoz. De a Mária-tisztelők sokasága miatt sokan — így a közeli csíki falvak búcsúsai, akik csak egy napig tartózkodnak a kegyhelyen — ezt a búcsú napján nehezen tehetik meg, így ők inkább az év más napjain, egyéni látogatások során járulnak a Máriához. A kegy szobor csodatevő erejébe vetett hithez kapcsolódik az a szokás, hogy zsebkendővel, rózsafüzérrel, imakönyvvel, kis keresztekkel, szentképekkel stb. megsimogatják a szobrot. Otthon ezeket a tárgyakat különös becsben tartják. A Mária-szoborhoz érintett virágot az imakönyvben őrzik. A moldvai csángók a szobor lábához különféle ruhadarabokat is hozzáérintenek. Azt tartják, hogy ha ezeket — inget, 153