Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Tánczos Vilmos tanár Csíkszereda: Adatok a csíksomlyói kegyhely búcsújáró hagyományainak ismeretéhez

harisnyát, sapkát, kalapot, fejkendőt — a beteg felveszi, illetve a fájós testrészre helyezi, meggyógyul. Az otthonmaradottak is adtak át a búcsúba menőknek ruhadarabokat azzal a kéréssel, hogy érintsék hozzá a somlyói Szűzanyához, és vigyék haza számukra.

5 4 Ugyanígy csodálatos erejűeknek tartották a Somlyóról hozott füveket, gyökereket is. A Kissomlyó déli oldalán Szent Antal kápolnája körül gyűjtötték a Jézus tenyere nevű, lóheréhez hasonlítható ötlevelű füvet, amit ugyancsak hozzáérintettek a kegy szoborhoz, majd meg is szenteltették. Eredetmondája szerint a fű a Kálvárián sarjadt, ott, ahol a kereszttel eleső Jézus ujjai megérintették a földet. A lujzikalagoriak az imakönyvbe tették és a beteg szerv fölé helyezve szívfájás ellen használták. Ijedtséget is gyógyítottak vele, úgy, hogy a szénre dobták és a megijedt gyermeket vagy felnőttet megfüstölték. A Kissomlyó hegyén gyűjtött fenyőrügyekből teát és szirupot főztek, amit asztma és köhögés gyógyítására használtak.

5 5 A pünkösdi búcsúról csaknem minden búcsús nyírfaággal tért haza, amit búcsúágnak neveztek. A hazavitt búcsúágat otthon a szentképek mögé tűzték be és annyi imádságot mondtak rá, ahány levél volt rajta. Egyes helyeken megfőzték és levével a fájós lábat megmosták. A búcsúról hazatérők két nagyobb nyírfaágat felül összefontak, belőlük körívet formáltak, amit égaljának neveztek. Az „egálját" a hazatérő búcsúsok a menet előtt vitték, más falvakban — például Gyergyószárhegyen — a pap alatta tért haza.

56 Hazaérve, az otthonmaradottaknak szétosztották, akik erre is ugyanúgy imádkoztak, mint a nyírfaágra. A moldvai csángók közül nem minden falu lakosai visznek haza nyírfaágat, ami talán arra utal, hogy ezt a szokást később vették át a székelyektől. A búcsúból való hazaindulás időpontja az érkezéséhez hasonlóan változott. Előbb a távolról jött keresztek távoztak el, de útjuk hazafelé általában rövidebb időt vett igénybe, mint a kegyhelyre jövet. így a mikházi kereszt amely a vasárnapi reggeli mise után elsőnek indult haza, kedden délelőtt már meg is érkezett Mikházára, ahol a kilenckeddi búcsú miséjén befejeződött a zarándoklat. A Nyárád-menti búcsúsok hazatértükben keresztjeiket és zászlóikat sárga pünkösdi rózsával díszítették. A legények egy méternyi hosszú fiatal fenyőfát kéregtelenítettek, vékony ágait félkörbe hajtva a vezérágba visszaékelték, és az egészet pünkösdi rózsával díszítették. Ez volt a hazainduló búcsúsok jelvénye. Az otthoniak két-három kilométernyire elébük mentek, Nyárádremetén a pap a templom előtt fogadta őket.

5 7 A hazatérőket az otthoniak ünnepélyes külsőségek között fogadták, sok helyütt ugyancsak kereszt alatt a szomszéd falu határáig elébük mentek. Néhol az otthon maradt pap is ment velük, máshol pedig a templom előtt vagy benne a templomban várta a hazaérkező híveket. Hazatérés közben vagy nyomban azután pünkösd másod- vagy harmadnapján sok helyen újabb búcsúkra került sor. A mikházi zárda templomában 154