Népi vallásosság a Kárpát - medencében 1. Az 1990. december 8-9-én Sepsiszentgyörgyön megrendezett konferencia előadásai (Veszprém, 1991)

Tánczos Vilmos tanár Csíkszereda: Adatok a csíksomlyói kegyhely búcsújáró hagyományainak ismeretéhez

Az éjszakai szállásolásnak ugyancsak megvolt a hagyományos rendje. Minden falu ismerte a szálláshelyét, hiszen évről évre ugyanahhoz a családhoz tért vissza, ahol csűrben, istállóban, üres szobában stb. aludtak. A szállásért általában pénzt nem fogadtak el. isten nevében adták a búcsúsoknak. A csoportok többsége valamilyen, nem nagy értékű ajándékot adott a háziaknak, amire a pénzt összegyűjtötték. A moldvai csángók, akik bortermő vidékről jöttek, borral szokták megkínálni a háziakat. 1948 előtt Csík régi székházában — ma kórház és szanatórium - is lehetett szállásolni. A csíksomlyói ünnep fénypontja mindig a szombat délutáni nagy körmenet volt, amelyre a nagymise után került sor. Valamikor a körmenetet pünkösd napján délelőtt tartották. A rajta résztvevő tömeg létszáma mindig soktízezres nagyságrendű volt, de minden idők legnépesebb búcsújára 1990ben került sor, amikor - noha még meg-megközelítő becslést tenni is nehéz — a körmeneten résztvevő búcsúsok száma jóval meghaladta a százezret. A körmenet, amelyen felvonul minden beérkezett keresztalja, a kegytemplom főoltárától indulva megkerüli a Kissomlyó hegyét és három óra múlva az elindulás helyére érkezik vissza. Ima- és énekrendje teljesen kötött,

45 noha ezt csak a menet központjában lehet betartani. Közismert Mária-énekekkel indultak, majd a Lorettái litánia következett, ami egészen a Salvator kápolnáig tartott, ahol az előénekesek és a nép elénekelték az Egészen szép vagy Máriát, Visszafele a Jézus neve litániát és az egyik Mária antifonái énekelték, majd a templomba érve a Te Deumot, ami után ismét Mária-énekek sora következett. A körmeneten résztvevő falvaknak hagyományos történelmi sorrendjük van. Legelői a gyegyóalfalvi kereszt haladt, mert István nevű szervezte meg a székelyek 1567-es János Zsigmonddal szembeni ellenállását. Alfalu után a többi gyergyói majd felcsíki falvak következnek. A menet közepén a ferences gimnázium kordont vivő diákjai álltak, akik közül az egyik, a laborifer viszi a csíksomlyói búcsú legfőbb szimbólumát, a Labarumot, amit a nép labóriumnak nevez. Ez a 36 kilogramm súlyú, vaslemezekből összeszőtt díszes kelmével bevont jelvény egykor a rómaiak harci zászlója volt.

46 A laborifert, aki jó magaviseletű kongregacionista (a Mária Kongregáció tagja) erős diák kellett legyen, a diákok választották maguk közül, de a tanároknak vétójoguk volt. Mivel a körmenet három óra hosszat tartott, a súlyos jelvényt vivő laboriférnek erős testalkatú fiúnak kellett lennie. A diákok szublaborifert is választottak, hogy abban az esetben, ha a laborifer rosszul lenne, tovább vigye a Labarumot. A sötétkék szoknyába és rövid karingbe öltöztetett laborifert közrefogva panyókára vetett sötétlika zsinórozott menteszerű köpenyben nyolc faciger haladt. „Facigernek" lenni szintén nagy dolognak számított. Rendszerint olyanokat választottak, akik más érdemeik mellett jó énekesek is voltak, mert az éneklésnek is itt volt a központja. A két világháború között az éneklést dr. Csipak Lajos paptanár, a bentlakás igazgatója vezette. A Salvator kápolnánál ő énekelte az Egészen szép vagy 150